Érettségizik a gyerek!
Újra itt az érettségik időszaka. A fiatalok lázasan készültek a "nagy megmérettetésre". Mekkora nehézségekkel jár ma az érettségi? Mennyivel lettek magasabbak a követelmények az elmúlt években? Emelt szint, közép szint, előrehozott érettségi, pontok, pontrendszerek, beszámítások. Sok olyan dolog, ami néhány évvel ezelőtt még nem létezett, de ma nagyon fontos szerepet játszik. Gregor Bernadettel, Hámori Eszterrel, Dallos-Nyers Boglárkával és meglepetés férfi vendégünkkel beszélgetünk saját, illetve gyermekeink tapasztalatairól.
Magyarországon 1851 óta létezik érettségi vizsga, jelenleg országosan egységes szabályozás szerint. Az utolsó nagyobb átalakítás a kétszintű érettségi rendszer bevezetése volt, 2005-ben. Azóta a vizsga minden tekintetben egységes a gimnáziumok és a szakközépiskolák tanulói, illetve a felnőttoktatásban résztvevők számára. Az érettségi hazánkban állami vizsga, az érettségi bizonyítvány pedig közokiratnak minősül.
A "vizsgálódás tárgyai"
Az írásbeli és szóbeli „vizsgálat” a vizsga bevezetésétől jelen van a magyar oktatásban. A tantárgyak tekintetében szinte a kezdetektől érvényes. Akkor a jelöltnek vizsgáznia kellett az „anyai vagy oktatási nyelv”-ből, amelyre három óra „adatik”, valamint két nyelvből, történelemből, földrajzból és természetismeretből. Ez utóbbinak (amíg a fokozatosság elvét betartva a mennyiségtan önálló vizsgatárgy lett) tartalmaznia kellet a „mennyiségtanra” vonatkozó ismeretanyagot is. Érettségizni kellett hittanból is. A nem katolikus hitűek esetében hozni kellett, lehetett a saját egyháztól a „vizsgálódás” eredményét.
A lányok számára több lépcsőben vált elérhetővé az érettségi. Először a kereskedelmi iskolákban, majd 1895-től a fiúgimnáziumokban tett magán-érettségikkel vált lehetővé, hogy ők is jelentkezhessenek az orvosi és a bölcsészkarokra. 1915-ben engedélyezték, hogy ahol nincs leánygimnázium, ott a lányok is nyilvános tanulóként iratkozhassanak be a fiúgimnáziumokba - igaz, az osztályteremben még drákói rendszabályokkal különítették el őket a fiúktól.
Középiskolás fokon
A Nemzeti Alaptanterv 1995-ös bevezetése után kezdtek dolgozni a kétszintű érettségi koncepcióján, amely 2005 óta működik. A 2013/2014-es tanévben középiskolában 389 ezer diák tanul, szakiskolákban 113 ezer, míg a felsőoktatásban 224 ezer. A 389 ezer középiskolásból 185 ezer gimnáziumba jár, míg 204 ezer szakközépiskolába. Itt 9%-os csökkenés volt a 2012/2013-as évhez képest. 2013-ban a nappali és felnőttoktatásban közel 77 ezren, 5300 fővel kevesebben szereztek érettségit. Sikeres szakmai vizsgát 58 ezer diák tett. Megfigyelhető, hogy az érettségit adó középfokú intézményeket a lányok 82%-a, míg a fiúk 71%-a választja. Ebben a tanévben a felnőttoktatásban középfokon 83 ezren vettek részt, ebből szakiskolában 12 ezer, gimnáziumban 35 ezer, szakközépiskolában pedig 36 ezer felnőtt tanult.
Izgalom régen és ma
Dallos-Nyers Boglárka énekesnő, A Dal című műsor döntőse, 10. osztályos gimnazista számára az éneklés mellett a tanulás is ugyanolyan fontos. Igyekszik összeegyeztetni a kettőt, így előfordul, hogy fellépésre menet is a tankönyveket bújja. Most év végén a két év anyagából tesz majd vizsgát, aminek eredménye orientálja majd, hogy milyen fakultációt válasszon.
Mészáros Árpád Zsolt színész, musical-énekes úgy gondolja, hogy a magabiztosságot kell megteremteni a gyermeknél, és azt, hogy ne kényszerből üljön le tanulni. Ő maga több iskolában végezte tanulmányait. Először a munka világával ismerkedett meg, mielőtt érettségizett, majd színész lett. Fia vendéglátó-ipari szakmát tanul.
A rendszer változik
2014-től új érettségi rendszer lép érvénybe, az eddigiekhez hasonlóan öt tárgyból kell vizsgát tenni, azonban előfeltétel lesz az 50 órás közösségi szolgálat. Alap- vagy osztatlan szakra, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkezők összesen 500 pontot tudnak összegyűjteni: 400 pont jár a tanulmányi és érettségi eredményekért, 100 pont pedig az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért, szakképesítésért, versenyeredményekért. 2014. január 1-jétől az alap- és osztatlan szakokon 260, a felsőoktatási szakképzéseken 220 a minimum ponthatár.
Minden érettségiző diáknak, fiatalnak és felnőttnek sok szerencsét és kitartást kívánunk, a családtagoknak pedig türelmet, erőt a bíztatáshoz - és sikeres érettségizőket kívánunk!
