Elmagányosodás
Az egyedüllét és a magány fogalma között hatalmas különbség van. Aki egyedül van, az nem feltétlen magányos, aki magányos, az nem feltétlenül van egyedül. Vajon mi áll a magány mögött? Egyre nő a társkereső oldalak száma, állítólag mindenki társra vágyik, mégsem alakulnak ki olyan számban a kapcsolatok, ahogy arra esély lenne. Mi felé tendál a társadalom? Hol kezdődik a magány? Mi a társas magány? Erről beszélgetünk mai vendégeinkkel: Lorán Lenkével, Miló Vikivel és Sáfár Mónikával. Meglepetés férfi vendégünk szakmai szemmel közelíti meg ezt a sokunkat érintő témát.
Egyedüllét vs. magány
A világunk gyors tempójának következménye lehet az elmagányosodás. Amikor a gyors tempóban, a tömegben hirtelen mégis magányossá válunk. Az egyedüllét lehet egy átmeneti állapot, vagy egy olyan élethelyzet, amelyet mi választunk magunknak tudatosan. A magány különböző életciklusok között ütheti fel a fejét, de nagyon nem mindegy az, hogy ez váratlanul ér el minket, vagy fel tudunk rá készülni. Szélsőséges példák egyike a gyermek születése, amely a nagy boldogság mellett, sok anya számára egyfajta elmagányosodást is takar. A veszteségek is vezethetnek elmagányosodáshoz, de ennek nem kell törvényszerűnek lennie! De ilyen lehet a nyugdíj is, amelyre oly régóta várunk, hisz megdolgoztunk ezekért az évekért, mégis sokan azt érzik, hogy feleslegessé válnak a társadalom számára. A legjobb recept az lenne, ha nem a külvilág felől irányuló elvárásoknak szeretnénk megfelelni, hanem a célunk az lenne, hogy megkeressük a lelkünkben azt a megbújó álmot, amire igazán vágyunk, s ezért meg is teszünk mindent.
