Budapest, Budapest, te csodás!
1873. november 17-én tartotta alakuló ülését az egyesített Budapest Székesfőváros közgyűlése. Ennek emlékére vált ez a nap a főváros születésnapjává. Budapest hazánk szíve, ahol pezseg az élet, szebbnél szebb látnivalók vannak, nem hiába kedvelik a külföldi turisták is. De kinek, mit is jelent pontosan? Milyen emlékek kötnek minket hozzá? Továbbá milyen olyan rejtett kincsei vannak, amelyek még felfedezésre várnak? Mesél nekünk Für Anikó, Kovács Ágnes és Dr. Szívós Erika. Meglepetés férfi vendégünk a főváros nagy rajongója.
Merker Dávid, szociológus, A Hosszúlépés. Járunk? városi séta projekt alapítója. Dávidék városi sétákat tartanak, ahol egyre több érdeklődőt fogadnak. Ezek mind-mind különböző tematikájú séták, ahol az állomások nézése közben, végignézik az idézeteket, a szépirodalmat és a filmeket is, s legvégül egy izgalmas történet kerekedik belőle. Több, mint harminc ilyen séta van.
A csodák városa
Budapest nemcsak a hidak és a fürdők fővárosa, hanem az izgalmas közlekedési eszközök, a barlangok és a túralehetőségek centruma is. Vizualitásban is erős, ahol a Duna, - amely Budát és Pestet kettészeli - gyönyörű látványt nyújt nekünk magyaroknak is, de az idelátogató turisták számára is egy kuriózum. Nevezhetjük úgy is, hogy a Duna "Budapest főutcája", amelyen végighajózva a János-hegyi Erzsébet kilátó panorámáját közelebb hozza a látogatókhoz. De a titkokhoz egészen mélyre kell ásnunk. Ritka, hogy egy főváros ennyi barlanggal rendelkezzen, mint Budapest. A Várhegy alatt található egy 20 kilométeres barlanglabirintus, továbbá a Gellért-hegyen látható barlangot, a Sziklakápolnát a hévizek alakították ki, ott van még a Pál-völgyi-cseppkőbarlang, a Szemlőhegyi-aragonitbarlang, ez utóbbiban allergiaellenes barlangterápiás kezelés zajlik. Nem hiába illetjük a fürdők fővárosa névvel, 118 forrásból és fúrt kútból 26-75 Celsius-fokos víz tör fel, naponta körülbelül 30 000 köbméter. Jól tudjuk, városunkban rengeteg tömegközlekedési eszköz megtalálható. Egészen 1832-ig kell visszatekernünk az idő kerekét, amikor útjára indult az első ló által vontatott omnibusz. 1846-ban pedig megjelent a konkurencia, a sínen közlekedő lóvasút. A villák sokaságával teleépült hegyvidék közlekedését pedig 1874-ben a gőzmeghajtású fogaskerekű vasút könnyítette meg, a világon harmadikként indult útjára Budapesten. 1887-ben elindították az első villamost, 1888-ban pedig az első HÉV-et. 1896-ben pedig a kis földalattit, amelyet kéregvasútnak is neveztek. 1933-ban a trolibusz, 1970-ben a Libegő és az első metróhálózat is útjára indult.
