'Bezzeg az én időmben'
A generációk közötti szakadék kialakulásának rengeteg oka lehet, többek között az eltelt idő alatt végbement társadalmi és kulturális változások, vagy olyan eszközök megjelenése, amelyek gyökeresen átalakították az emberek életének addig megszokott menetét. A több száz év alatt meggyökeresedett szerepek pár évtized alatt, lavinaszerűen alakultak át. A korosztályok közötti különbségek az élet majd minden területén megmutatkoznak. Hogyan és miben látja egymás másságát a fiatal és az idősebb generáció? Csűrös Karolával, Lux Elvirával, Haumann Petrával és meglepetés férfi vendégünkkel beszélgetünk mindezekről.
Generációs különbségek a családban
Néhány évtizeddel ezelőtt még az volt az általános, hogy a nagyszülők szoros kapcsolatot ápoltak a család tagjaival. Az unokák pedig tisztelettel kezelték nagyszüleiket, hiszen a szülőktől is azt látták, hogy meg kell becsülni az idősebbeket. De mi a helyzet ma?
A társadalmi körülmények megváltoztak, sőt folyamatosan változnak. A jobb megélhetésre vágyó, fővárosba áramló sok ezernyi család, vagy azok, akik külföldön próbálták megtalálni a szerencséjüket, egyre inkább elszakadtak, elszakadnak az otthoniaktól, s így rengeteg idős ember marad magára. Ugyanakkor a kis családokban gyakori probléma, hogy amíg a szülő dolgozik, ki viselje gondját a gyereknek? Kihez forduljon a kiskamasz tanácsért, meleg ebédért iskola után? Ritka eset, hogy egy óriási házban, harmóniában él együtt három nemzedék. És sajnos egyre kevésbé a harmónia jut eszünkbe, ha a családról esik szó. Sok a sérült, egyszülős család.
Természetesen most is van sok igazán lelkiismeretes nagyszülő, aki akár vidékről is gyakran felutazik a gyermekéhez, unokáihoz. Ez azonban kevés ahhoz, hogy bizonyos esetekben hathatós segítséget jelentsen. Nehéz helyzetben vannak ezek a nagymamák, nagypapák, amikor problémát tapasztalnak mert bár szinte kívülállók, gyakran jól látják a helyzetet, de tanácsaikat mégis nehezebben fogadják meg a fiatalok. A generációs különbségek egyre nagyobbak: más nyelvet beszélnek, más világban otthonosak a különböző korosztályok. A mai kamaszok többsége egyébként is azzal szomorítja el idős rokonait, hogy láthatólag oda sem figyel és nem veszi komolyan az öregek meglátásait, hiszen gyakran még a saját szüleikkel sem értenek igazán szót.
A nagyszülő-unoka kapcsolat kialakítását ugyanúgy az unoka pólyás korában kell elkezdeni,mint a jó anya-gyerek kapcsolat kiépítését, írja Lux Elvira szakpszichológus. A helyes nagyszülői magatartásba az is beletartozik, hogy a nagymama akkor is gyereke, unokája mellett legyen, amikor nekik van rá szükségük, és ne csak akkor, amikor a nagymama vágyik egy kis kikapcsolódásra, vagy mikor éppen ráér a nagymamaságra. Korunk fiatal nagymamái élik a maguk életét, és kevésbé tudnak segíteni a fiataloknak, mint korábban a nem dolgozó vagy idősebb nyugdíjas nagymamák tehették. A fiatal szülők szeretnének néha szórakozni menni, a gyermeknevelés lekötöttségéből egy-egy órára kiszabadulni, hogy friss erőt gyűjtve ismét legyen türelmük a kisgyerekek környezetében eltölteni egész napjukat. A ráérő,mesélő nagymamák kora eltolódik, s mire mesélni kezdhetnének, az unoka már ki is nőtt a mesékből.
A generációs különbségek mindig is jelen voltak a családok életében, de ekkora szakadék, mint manapság a legfiatalabb és a legidősebb korosztály között, azért talán mégsem alakult ki.
A gyerek-szülõ viszony nem mindig felhõtlen az ismert emberek világában sem. Haumann Petra nem kért apjától szakmai tanácsot a színművészeti felvételi vizsgája előtt. A családi név nem nyomasztotta, de saját tehetségéből akart bekerülni a pályára. Kettejük kényes egyensúlyát a közösen játszott színpadi és filmes szerepek erősítették meg, bár apja sosem tudott elfogulatlan lenni lányával.
Szakadék a munkahelyeken is
A generációk közötti különbségek nem csak családtagok kommunikációjában, de a munkahelyeken is jól megfigyelhetőek és kezelésük hatékonysága kimutatható hatással van a szervezet, csoport sikerére. Egy erről végzett felmérésben résztvevők generációtól függetlenül úgy tapasztalja, hogy az életkorhoz kötődő különbségek befolyásolják az emberek munkahelyi viselkedését. A megkérdezettek több, mint fele ha másik generációhoz tartozó kollégával tárgyal, igyekszik saját kommunikációs stílusát ennek megfelelően alakítani. Fontos lenne, hogy a munkaadók is felismerjék a legfontosabb generációs különbségeket, és azok hatékony menedzselésével igyekezzenek harmonikus egyensúlyt és produktív munkahelyi környezetet kialakítani. A munkavállalók generációs sokszínűségéből egy vállalat sokat profitálhat. A belső kommunikáció megfelelő kezelése ugyanis segíthet megteremteni a feltételeket a szervezet fejlődéséhez.
Csűrös Karola így emlékszik vissza: „Amikor kikerültem a főiskoláról, gyakorlatilag nem volt smink, bagarollal festettük a szemöldökünket. Csak egyfajta festéket lehetett kapni, de az is borzalmas volt, a púder az olyan volt, mint a smirgli. Olyan ceruzával húztuk ki a szánkat, amivel az orvosok megjelölik, hogy hol lesz a műtét helye.” Ezt ma már nehezen tudjuk elképzelni… Vagy egyáltalán nem.
Harsányi Gábor ma már – nagyon aktív – nyugdíjas. A színművészet mellett többek között tanít is. Nagyon szeret gyerekekkel foglalkozni. Programjának célja elsősorban a kommunikációs készségének fejlesztése. Mint mondja, ez ad neki erőt és tartja őt fiatalon.
Magára hagyott generációk. Fiatalok és öregek a XXI. században
Popper Péter így ajánlotta a könyvet: „Vajon lehet-e egy nemzedéket magára hagyni? S ki hagyja magára? Az égiek? Az elhalványuló hagyomány? A megelőző nemzedékek? A gyorsan változó kormányok? Az ősidők világa az "emlékező társadalom" volt. Különböző válaszútjain az egyén döntését a tradíciók segítették: hasonló helyzetben hogyan cselekedtek az elődök. Manapság a modern, "gondolkodó társadalom" elutasítja ezt a mankót. Saját megoldásokat keres az élet problémáira. A mai fiatal nemzedéket megelőző két generáció szomorú örökséget hagyott maga után: világháborúk, totális rendszerek, a természet tönkretétele, az emberi kapcsolatok elbizonytalanodása. A mai fiatalok jogosan fordulnak el elődeiktől, abban bízva, hogy ők talán jobb világot teremtenek. Ám felkészültek-e erre?”
