Behálózva
Ki mire használja az internetet, a közösségi oldalakat, az okostelefonját? Generációs kérdés ez, nem könnyű beszélni róla, hiszen az idősebb korosztály tagjai talán kevésbé értik, miért kell folyton jelen lenni a világhálóan. És ha már jelen vagyunk, mit is csinálunk "fönn"? Vendégeink, Létay Dóra, Iszak Eszter, Tatár Csilla és meglepetés férfi vendégünk mesélnek arról, életükben mekkora szerepet játszik a virtuális világ.
Magyarországon a hatéves gyerekek egyötöde internetezik rendszeresen! 10-11 éves korukra pedig már önállóan használják a világhálót. Tízből hét gyermek sem szüleivel, sem tanáraival nem beszél az ott megnézett tartalmakról. Az átlag Facebook-felhasználó 18-29 év közötti, középfokú végzettségű, nagyvárosi nő. A Műszaki Egyetem HR képzésének felmérése szerint a HR-esek 91%-a megnézi a jelölt FB oldalát és az állásra pályázók 70%-át utasították már el állásinterjún a róla a FB-on szerzett információk alapján!
Mára megszokottá vált
Az internet napjainkra hétköznapi fogalommá vált. Terjedési sebessége és gyors fejlődése túlhaladta az emberiség követési képességeit, ezáltal szakadékot idézett elő társadalmi rétegek és korosztályok között. Csupán rajtunk múlik, hogy ez a szakadék milyen gyorsan és mekkorára zsugorodik! Ahogyan a mélyvíz legyőzéséhez az úszás tudománya elengedhetetlen, a biztonságos internethasználathoz is szükség van tanult ismeretekre, elsajátított kompetenciákra.
A beleszülető nemzedék
Az informatikai eszközök rohamos fejlődése az utóbbi másfél évtizedben paradox helyzetet idézett elő a társadalomban. Ennek következtében az eszközök működtetését, a hozzájuk szükséges szoftverek használatát sok esetben – a ma divatos kifejezéssel Y generációnak is nevezett „beleszülető nemzedék” – hamarabb sajátítja el, mint az őket nevelő korosztály, a szülők, pedagógusok. Ebbe a kategóriába tartozik az internet használata is, mely napjainkra már az információszerzés nélkülözhetetlen forrásává vált.
Tatár Csilla szerkesztő-műsorvezető facebook aktivitása sokszor még munkaszerződésébe is bekerül. Öncélúan sosem posztol a nagyközönségnek. Mindig van valamilyen üzenete az írásainak. Arra azonban nagyon ügyel, hogy az otthonát és a családtagjait ne tárja a nagyvilág elé. E mellett az oldalán tiltószavakat állított be, hogy a szélsőségesen megnyilvánulókat távol tartsa a posztjaitól.
Bullying: az internetes zaklatás
Nemcsak a fiatalok figyelmét kell felhívni rá, hogy az internet veszélyes, a szülőkét is ugyanilyen fontos, mert sokszor fogalmunk sincs, hogy a gyermekeink hogyan élik a mindennapi életüket a közösségi oldalakon, mi mindent árulnak el magukról. A szülőknek csak hét százaléka tartja veszélyesnek az internetet ma. Teljesen természetesnek gondolja, hogyha ott van a mellette lévő szobában a gyermek, akkor biztonságban van, és semmiféle zaklatásnak, sem más irányú adatlopásnak nincs kitéve. Pedig minden negyedik gyermeket ért már internetes zaklatás.
dr. Pataki Gábor adatvédelmi szakértőnek még az email címe is arra figyelmeztet: az internet nem felejt. Kollégáival tizenéveseknek tart előadásokat az internet lehetőségeiről és veszélyeiről. Úgy érzi, hogy a világháló, a közösségi oldalak jó dolgok, melyeknek meg kell ismerni a veszélyeit ahhoz, hogy előnyünkre tudjuk használni őket.
Az Internet nem felejt! címmel indított interaktív osztályfőnöki órákból álló programot a középiskolások számára a Közigazgatási Minisztérium a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal együttműködésben. Január közepétől, az országban összesen harminc középiskolába látogatnak el a foglalkozások vezetői, és intézményenként mintegy száz gyermek számára tartanak interaktív órát. A programban kiemelt figyelmet kapnak a fiatalok, hiszen a fenyegető e-mailek, a bántó kommentek, vagy a közösségi hálón zajló kiközösítések miatt már Magyarországon is követtek el öngyilkosságot!
