A sikeres családi kommunikáció kulcsa
Mindennek az alapja a kommunikáció, s ebben a témában kiemelt szerepet kap a család. Nagyon fontos, hogy sokat beszélgessünk a párunkkal, de a gyermekeinkkel is. A nyitottság, az őszinteség egy nagyon erős kapcsolatot tud kialakítani a családtagok között. Vannak olyan élethelyzetek, amelyről nem könnyű beszélni, és nem egyszerű megmagyarázni egy gyereknek. Mikor és hogyan tegyük ezt? Milyen a korának megfelelő kommunikáció? Tapasztalatait osztja meg velünk Hűvösvölgyi Ildikó, Juhász Róza és Komlósi Piroska. Meglepetés vendégünk szerint nem szabad semmit sem eltitkolni, mert rögtön az lesz az érdekes.
Mindennek az alfája és omegája a megfelelő kommunikáció. Az életünk összes területén ez teremti meg az alapját az érzéseinknek, gondolatainknak, emlékeinknek, hozzáállásunknak, értékítéleteinknek. Nem mindegy, milyen formában kaptunk gyermekkorban felvilágosítást, mennyire beszéltek nyíltan velünk a szülők, vagy erős volt-e a tabuizálás. A gondolkozásunk, az érettségünk is attól függ, hogy a családon belüli kommunikáció mennyire volt megfelelő, továbbá ebben a kérdésben a környezetünk is meghatározó. Ha egy gyermekkel sokat beszélgetünk, folyamatosan érzékeltetjük vele, hogy velünk bármit megoszthat, ezáltal nagyobb eséllyel lehetünk részesei élete változásainak, bátrabban fordul hozzánk tanácsért, de ha tanácsot nem is kér, a kérdéseinkre nagy valószínűséggel őszintén fog válaszolni.
Hűvösvölgyi Ildikó, Kossuth-díjas színművésznő, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjének kitüntetettje. Gyermekként szabadok voltak, mivel szülei nagyon sokat dolgoztak. Mély lelkizések kevésbé voltak jellemzőek, édesanyjával később vált belsőségesebbé a kapcsolatuk. A férjével és gyermekeivel mindent meg tudnak beszélni. A gyerekek előszeretettel külön elmesélik a történteket édesapjuknak, majd Ildikónak is. Azonban mindenkinek vannak titkos bugyrai, ahova senki nem nézhet be.
Komlósi Piroska, egyetemi docens gyermekkorában szülei mindent megbeszéltek egymással, és nagyon sok mindent a gyerekek előtt is. Azonban vannak azok a témák, amelyeken a gyerek nem tud változtatni, ezért ezekkel nem kell terhelni őket. Ha a gyerekek beleszoknak egy beszélgetős kultúrába, akkor megszokják, hogy kérdezhetnek és választ is kapnak rá. Mindig annyit kell nekik elmondani, amennyit fel tudnak dolgozni, nem kell túlmagyarázni, mert megterheli a lelküket.
Juhász Róza, színésznő édesapja átélte a háborút, s ez nagyon zárkózottá tette. Azonban szülei minden este nagyon sokat beszélgettek. A hirtelen jövő dolgok sokkolják a gyerekeket, Róza a fokozatosságban hisz. Az iskolából hazajövet, a gyerekekben is le kell ülepednie a dolgokat, amíg maguktól odajönnek mesélni. Témafüggő, hogy mit osztanak meg édesapjukkal, és mit Rózával.
Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség volt ügyésze és szóvivője, jelenleg ügyvédként dolgozik. Édesanyja az unokáknak mindent elmond. A kommunikációban nem szabad elfedni a dolgokat, mert az fog leghamarabb kiderülni. A gyerekekkel szemben nem szigorú, viszont a hazugságból és a becsületességből nem enged. Zoltán viccesen úgy fogalmaz, hogy fia sok esetben kérdés nélkül beismerő vallomást tesz.
A családon belüli kommunikáció fontossága
A gyermek kapcsolata és kommunikációja a szüleivel meghatározza a testi és lelki egészségét. Egy kutatásból kiderült, hogy az anyákkal könnyebben kommunikál a gyermek, mint az apával. Ezen belül az anyákkal a fiúk és a lányok kommunikációs minősége között nincs különbség. Azonban az apákkal a fiúk könnyebben tudják a problémáikat megosztani. Ha ez az interakció aktív egy gyermek életében, akkor az önértékelésük magasabb lesz, hamarabb érzik azt, hogy környezetük elfogadja őket, és elégedettebbek lesznek az életükkel, azaz a személyiségük pozitívan alakulhat.
7 perc a családon belüli kommunikáció
Átlagosan 7 percet kommunikál egy szülő a gyermekkel egy nap. Amelybe nem fér bele már, mint a közhelyes kérdések.. Mi volt az iskolában? Megtanultál? Megetted-e az uzsonnádat?
Miközben a technológia fejlődik, és körbe vannak véve a fiatalok ezer féle kütyüvel, a személyközi, őszinte, jóleső kommunikációt semmi sem képes pótolni. Amíg a fiatal érzékeli a szülő-gyerek közötti elválasztó vonalat addig nehezebben fog megnyílni, mintha barátkén fordulunk felé. Könnyebben megosztja, hogy éppen mi zajlik a lélkében. Amikor úgy érzi, hogy képesek vagyunk megérteni, megbízhat bennünk, mert egy szülő, lehet egy jó barát is, akkor ez a kommunikációs csatorna aktiválódni fog és hatékony lesz, mert így tudunk igazán a gyermekre hatni.
Müller Péter nagyon szépen ír erről: "A nevelés nem csak elveken és okos taktikán múlik, mert elsősorban a lényünkkel nevelünk. A nevelés: titkos metakommunikáció. Ami jó benned és tiszta, és ami rossz és koszos, továbbadod. A gyerek remegi félelmeidet, aggódja az aggodalmaidat - de éli a nyugalmadat és derűdet is - ha valódi."
