A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Vízen járva az Elsüllyedt Palotában

Ha valaki ma Törökországba utazik, a barátai megkérdezik: komolyan? Merényletek, robbantások, puccskísérlet... 2016-ban fele annyian indultak útnak tőlünk abba az országba, aminek a tengerpartjába talán még a bujdosó magyarok is beleszerettek, és ami olyan különleges látnivalókat kínál, mint az isztambuli víz alatti palota. De a látnivalók, a varázslatos nevezetességek ott vannak. Csak a világ bolondult meg körülöttük.

Fotó: Thinkstock

Több mint fél évszázada már, hogy őfelsége 007-es ügynöke a sármjával rabolja a női szíveket, közben pedig kémelhárít. És miért épp a misztikus Isztambul maradt volna ki a világot megmentő Bond-akciók helyszínei közül? Ami pedig Sir Sean Conneryt illeti, hát ő egy mázlista, mert 1963-ban olyan helyszínen forgathatta az Oroszországból szeretettel című film egyik jelenetét, ahová földi halandó nem tehette be a lábát, és így maradt ez egészen 1988-ig.

Még csak néhány perce, hogy végre ismét szilárd talajt érzek a lábam alatt a Galata híd melletti kompkikötőben, amikor végérvényesen beszippant Isztambul.

Kicsit meg is ijedek, mert úgy érzem, mintha mind a tizenhárommillióan – ennyien lakják ugyanis a várost – itt hömpölyögnének körülöttem azon a néhány négyzetméteren, ahol megpróbálom magam után húzni a bőröndöt, miközben a Fűszerbazár az orromnál fogva vezet a Gülhane negyed felé.

És közben vigasztalhatatlanul zuhog az eső. Mit fogok én itt csinálni? Néhány nap múlva rájövök, hogy mindegy, hány milliméter esővíz landol az utcákon, az isztambuliak ugyanolyan intenzitással élik az életüket, mint verőfényben. És velük együtt én is, sőt, ha már víz, legyen „kövér”, és meghozom a döntést, hogy oda megyek, ahol még több van belőle.

A belvárosban, a Hagia Szophia közelében van egy kis épület, vagy inkább csak bejárat, ami levezet a Yerebatan ciszternába. Ez a hely maga a történelem a mélyben, egész pontosan 150 méter mélyen, ahol a 3. században még egy bazilika állt. A nagy föld alatti víztározót I. Justinianus bizánci császár (uralkodott 527–565) építtette 7000 rabszolgával.

A vízben tükröződő korinthoszi és dór oszlopfejekről nem tudom levenni a szemem, pedig még nem is tudom, hogy a ciszterna északnyugati sarkában két hatalmas Medúzafej vár rám. Hogy hogyan kerültek ide, arról eltér a kutatók véleménye, egyesek szerint az oszlopok alátámasztásául szolgáltak a ciszterna építésénél.

Néhány újabb lépcső után tehát a három Gorgók egyike vár rám, és ha nem is dermeszt kővé a pillantásával, a méretével lenyűgöz.  

A ciszterna egyébként a bizánci korban a császári palotát szolgálta, majd amikor az ottománok 1453-ban elfoglalták Isztambult, már nem volt szükség rá, ugyanis a törökök jobban kedvelték a folyóvizet az állóvíznél.

Az Elsüllyedt Palota létezéséről egészen a 16. század közepéig semmit sem tudott a nyugati világ, és csak a véletlen műve, hogy előkerült. Egy francia utazó és térképész, Petrus Gyllius talált rá, amikor bizánci romok után kutatott az Hagia Szophia környékén, és betévedt egy faház hátsó udvarára.

Az ott lakók azt mesélték neki, hogy a földszinti padlóba vájt kerek lyukakon keresztül húzzák fel a vizet, és még horgásznak is. Gyllius csónakkal körbeevezte a ciszternát, megmérte és azonosította az oszlopokat, majd egy útikönyvben megírta a felfedezését.

Manapság idelent halk klasszikus zene szól, miközben a víztükör feletti pallókon sétálok oszloptól oszlopig a félhomályban. Ha még James Bond is feltűnne a csónakjában, hát az maga lenne a mámor.  

Címkék: isztambul, yerebatan ciszterna, elsüllyedt palota, hagia sophia

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!