Valóra vált rémálom - látjuk, ami nincs?
Arra ébredtem, hogy csilingel a szélcsengőm, pedig nem volt nyitva egyetlen ablak sem. Ki akartam nyitni a szemem, de csak nagy nehézségek árán sikerült. Az ágyam végében egy alak ült, és meredten nézett: egy kislány, fehér hálóingben. Rettentően féltem, mégsem tudtam megmozdulni vagy segítségért kiáltani.
Feküdtem kiszolgáltatottan, bénán és rettegve, hosszú másodperceken át. Aztán hirtelen újra álomba zuhantam, és mire felébredtem, már minden funkcióm működött, a kísértet pedig eltűnt. Az eset rövid időn belül többször is megismétlődött, és mikor elmeséltem a húgomnak, hogy nálam bizony szellemek járnak éjszakánként, csak rántott egyet a vállán: ugyan, csak alvási paralízised volt...
Bénultság és lidércnyomás
Az alvási paralízis vagy bénulás nem ritka jelenség: a különböző felmérések szerint az emberek 20-60 százalékának volt már benne része. Közvetlenül elalvás előtt vagy felébredéskor jelentkezik, és legfeljebb egy-két percig tart.
Az érintett a szemén kívül egyetlen izmát sem tudja megmozdítani, még beszélni sem képes, teljesen bénultan, magatehetetlenül fekszik. Gyakran kíséri félelemérzet, és társulhatnak hozzá hallucinációk vagy testen kívüli élmények. Sokan ezzel a jelenséggel magyarázzák a misztikus kísértetlátogatásokat és a földönkívüliek emberrablásait is.
Ébrenlét és álom határán
Az alvási bénulás tudományos magyarázata a REM-fázishoz kapcsolódik. Az álmodást jelentő REM-fázis természetes velejárója, hogy ilyenkor a szervezet ideiglenesen lebénítja a vázizmokat az alvajárás és az alvabeszélés elkerülése érdekében. Így a valóságban nem játsszuk el a testünkkel, amit az agyunkkal álmodunk.
Ha ez az átmeneti bénítás elalvás előtt kapcsolódik be, akkor az érintett még ébren van, miközben a teste már álomba merült: ekkor hypnopog alvási bénulásról van szó. Ha ébredéskor egy ideig nem kapcsol ki, akkor az illető már felébredt, de a teste még nem: ezt hypnopompic alvási bénulásnak nevezik.
Mivel ebben a szakaszban az ébrenlét és az álom keveredik, megjelenthetnek valóságosnak tűnő álomképek, hallucinációk – mint például az én esetemben a kísértetlány.
A 18-19. századi svájci festőművész olajfestménye a démonikus jelenlétként felfogott alvási paralízis klasszikus megjelenítése.
Nehéz eldönteni, hogy a képen démonjárást látunk az alvó nő körül, vagy a projektált rémálmot, amit éppen átél. A kép a Detroit Institute of Arts gyűjteményében található.
Csak semmi pánik!
Felmerül a kérdés: mit tehetünk, ha ilyen cseppet sem kellemes élményben van részünk? Nos, a legfontosabb, hogy tudatosítsuk magunkban: amit látunk, csak álom, a test bénultsága pedig pár percen belül el fog múlni.
Persze megpróbálhatjuk siettetni a teljes ébredést: igyekezzünk grimaszolni vagy a lábujjainkat, kézujjainkat megmozdítani.
Ha a kellemetlen éjszakai élmény rendszeresen visszatér, és már a mindennapjainkra is kihat, mert félünk elaludni, vagy nem tudjuk rendesen kipihenni magunkat, akkor érdemes ellátogatni egy alvásdiagnosztikai centrumba.
Még nincs hozzászólás