Útmutató nyaralóknak

2016. június 30. | Írta: Völgyi Vera

Nos, ez a cím egy kissé nagyképű, mert senki sem tudja a biztosat, hogyan induljunk el az utazásra vagy a nagy pihenésre, hisz nem vagyunk egyformák. Ahogy az idegállapotunk sem az. Minden évben megfogadjuk, hogy nem visszük át az egész évi feszültséget a nyaralásunk első napjaira, de ez szinte sosem sikerül. Talán most?

Milyen jó lenne nem csak úgy készülni a nagy kalandra, hogy időben kibéreljük az apartmant, megkötjük az összes biztosítást, bepakoljuk a szükséges gyógyszereket, elhelyezzük a macskát a nagyinál, megvesszük a karúszót a gyereknek, és még elrohanunk fodrászhoz. Nem elég a kedvenc nyári ruhánkat, az idegeinket is ki kellene kivasalni.

Mert ha ez nem sikerül, akkor az odaúton mindenen össze fogunk veszni a nekünk kedvesekkel, az első napokban senkit sem találunk idegesítőbbnek életünk párjánál, és amikor egy tengerparti étterem teraszán eljutunk odáig, hogy „veled többé nem beszélek”, a lila ködön át már észre sem vesszük a barátok vidám vigyorát.

1. Rákészülési idő

Ne úgy menjünk szabadságra, hogy kilépünk a munkából, torokszorító rohanásban intézzük el, amit kell, és egy nap múlva már ülünk a buszon vagy a kocsiban egy másik világba tartva, s közben megőrülünk a gondolattól: vajon kikapcsoltuk-e a vasalót.

Az ideális az, ha nyaralás előtt egy héttel már nem dolgozunk, hanem ráncba szedjük a privát életünket, kényelmesen, átgondoltan vásárolunk és pakolunk… Ha ez nem megy, akkor is legyen legalább 3 szabadnapunk az utazás előtt.

2. Ne pakoljunk másnak!

A család szívesen hagyja ránk a csomagolást, és persze magunk is azt hisszük, akkor lesz minden, ami fontos, a bőröndben, ha mi tesszük bele. De ez nem jó taktika, mert miénk lesz a felelősség is, tőlünk kéri majd számon a kamaszlányunk a kedvenc szandálját, a férjünk a borotvahabját, rosszabb esetben a határ előtt a szállodai foglalás visszaigazolását… Szervezzük meg, hogy mindenki pakoljon magának, s ha nem jól csinálja, lelke rajta.

3. Egy nagy helyett több kisebb 

Egyszerűnek tűnik egy nagy bőrönd és benne a fél háztartás. Legtöbben így csináljuk, míg rá nem jövünk, hogy sokkal könnyebb több kicsit cipelni, mint egy nagyot, jobban el is férnek a csomagtartóban. Plusz mindenki a maga cuccát a maga táskájába teheti, és az sem fogja önt idegesíteni, ha nyaraláskor a gyerekek csak úgy előhúzogatnak ezt-azt az utazótáskájukból, mert a saját ruháikat gyűrik így, nem az egész családét.

4. Mekkora a csomag?

Törődjünk bele, hogy mindig nagyobb a csomag, mint amit szeretnénk, és engedjük el a fülünk mellett a párunk megjegyzését, hogy „mert te az egész ruhatárat hozni akarod". Ezen nem érdemes vitatkozni: nekünk van igazunk, hisz minden eshetőségre felkészülünk.

Nem jövünk zavarba, ha zuhog az eső a kánikula helyett, mert mindenkinek ott az esőkabátja, és akkor sem, ha a gyerek torka elkezd fájni a fagyizástól, mert van nálunk gyógyszer, vagy ha a kutya fejét tűzi a nap a kocsiban, mert van erre alkalmas plusz baseballsapkánk. A lelki harmóniánkhoz pedig igenis kell, hogy esténként más és más ruhát vehessünk fel: akármekkora is ezért a csomagunk, megéri.

5. Legyünk megértőek!

A velünk utazók – barátok, családtagok – is tele vannak ki nem dolgozott feszültséggel, ne ugorjunk minden rossz megjegyzésre! Ha eltévedünk az úton, tudjunk nevetni rajta, ha nem találjuk az elképzelt éttermet, ne bosszankodjunk, hanem keressünk másikat…

És fogadjuk el, hogy mindenkinek lehet rossz napja, még akkor is, ha a világ legszebb helyein járunk; ne kérdezgessük éllel a hangunkban, hogy „most mi bajod van?!"  Nyaraláskor sokkal kisebb térben vagyunk összezárva, mint itthon, a lakásban, hagyjuk meg az elvonulás lehetőségét mindenkinek.

S ha a társunk többórás magányos reggeli sétát tesz a Balaton-parton, vagy mondjuk Pula belvárosában, ne kérdezzük meg, hogy „hol voltál?" Főleg, ha hoz friss zsemlét reggelire.

Címkék: nyár, nyaralás, csomagolás, felkészülés a nyaralásra, utazás családdal