A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Te is élhetsz százhúsz évig

Előfordul, hogy az emberek már ötvenévesen is úgy érzik, hogy öregszenek. Pedig ha okosan élnek, még ugyanennyi évet leélhetnek egészségesen. Vagyis ötvenévesen még csak középkorúak. Még ma is közkeletű az a vélemény, hogy akinek hatvanas éveiben semmije sem fáj, már nem él. Holott ez nem igaz.

Fotó: Shutterstock.com

Nemcsak azért, mert folyamatosan nő az emberek születéskor várható élettartama, hanem azért is, mert az orvostudomány fejlődésével rengeteg olyan betegség gyógyítható, amely akár még harminc évvel ezelőtt sem volt lehetséges.

Emlékszem, hogy a nyolcvanas években a házunkban, a másodikon lakó hölgyről kiderült, hogy mellrákja van. A hír villámként futott végig az egész házon, és mindenki tudta, hogy az asszonynak már csak hónapjai vannak hátra. S valóban, sajnos így is történt. A tumor elvitte. Nem is olyan régen, ha valakit tüdőrákkal diagnosztizáltak, nagyon kevés esélye maradt a gyógyulásra. Ma több tüdőrákos ismerősöm él, a korszerű terápiáknak köszönhetően. De az orvostudomány más területei is fantasztikus eredményeket értek el a gyógyítás területén.

Ma már egy cukorbetegnek nem kell a vakságtól vagy végtag-amputációtól tartania. Feltéve, hogy hajlandó betartani az orvos utasításait. De a magas vérnyomást is kordában lehet tartani, s a korszerű gyógyszereknek köszönhetően már az AIDS sem halálos betegség.

Egy dolgot azonban jó, ha tudunk, az öregedés nem a fiatalság elmúltával kezdődik, hanem születés után. Az öregedést nem lehet megállítani, csak a hatásait lehet jó sokáig kivédeni. Ennek pedig egyetlen lehetséges útja az egészséges életmód.

Na, és a gének nem számítanak?

Fotó: Shutterstock.com

De. A genetikusok szerint, ha semmi nem jön közbe, akkor mindenki általában öt évvel tovább fog élni, mint a szülei. Ez azonban csak átlag, amit el lehet rontani, de meg is lehet hosszabbítani. A hosszú, egészséges élet nagyjából 20 százalékban köszönhető a géneknek, a maradék 80 százalékot azonban a mi döntéseink határozzák meg.

Tény, hogy a genetikai kódoltság nemcsak az alkati sajátosságokat határozza meg, hanem a maximális élettartamot is. A genetikailag kódolt programhoz jönnek az élet során bekövetkező hatások. Ezektől függ, hogy az ember mennyire éli egészségben végig az életét.

A kutatások azt bizonyítják, hogy idős korban a betegségek halálozási kockázata 40 százalékban az életmóddal, 20-25 százalékban örökletes tényezőkkel, 15-20 százalékban környezeti ártalommal és ugyanennyi százalékban az egészségügyi ellátás hiányosságaival kapcsolatos.

Az életmód azt jelenti, hogy jól vagy rosszul használta-e ki az ember a lehetőségeit. Ebben nagyon fontos szerepe van a táplálkozásnak, a testi, szellemi és érzelmi aktivitásnak. Ma már bizonyított tény, hogy az érzelmi élet is közreműködik abban, hogy az ember hosszabban és egészségesebben élhessen.

Az élet meghosszabbításának legfontosabb módja azonban az egészséges életkörülmények biztosítása. A tiszta táplálék, levegő és ivóvíz, a megfelelő hőmérséklet és légnyomás, valamint a veszélyes kórokozók távoltartása a szervezettől. A test egészsége nagyban függ a fizikai tréningtől, edzettségtől, valamint a lélek állapotától, harmóniájától is.

Azok a fránya telomerek!

Fotó: Shutterstock.com

Ma már világos, hogy az öregedés folyamata a kromoszómák végén található ’védősapkával’, az úgynevezett telomerrel áll összefüggésben. A telomer szerepe az, hogy óvja a kromoszómát, és megakadályozza, hogy a sejtosztódáskor sérüljön a genetikai információ. Ahogy az ember öregszik, a telomerek rövidülnek, szerkezetük gyengül, ami azt üzenheti a sejteknek, hogy hagyjanak fel az osztódással, és pusztuljanak el. Jó hír, hogy megfelelő életmóddal meghosszabbíthatók a telomerek.

Az életmód legfontosabb eleme pedig a tápanyagfelvétel mennyisége és minősége. Régóta ismert tény, hogy a mérsékelt tápanyagfelvétel hosszabb élettartammal párosul, és ma már ennek a molekuláris alapjait is ismertek a kutatók előtt. A tápanyagfelvétel ugyanis epigenetikai módosulásokat is eredményezhet. A kalóriamegvonás gyakorlatilag az anyagcsere újraprogramozását eredményezi.

A módszer azért lassítja az öregedést és a vele járó betegségeket, mert a test energiaszabályozásában megy végbe változás, és fejlődik a sejtek azon képessége, hogy a kor előrehaladtával jobban reagáljanak a környezeti változásokra. Ezt a folyamatot kísérletekkel is igazolták.

Jelentősen csökkent a halálozási arány és az öregedéssel összefüggő betegségek előfordulása a kalóriamegvonásos étrenden lévő majmoknál egy híres kísérletben. A Wisconsin–Madison Egyetem vizsgálatában főemlősöket teszteltek. Amikor az állatok elérték a 7–14 éves kort, a kutatók olyan étrendet állítottak össze számukra, amely az addiginál 30 százalékkal kevesebb kalóriát tartalmazott.

A kontrollcsoportba tartozó majmoknál – amelyek annyit ettek, amennyit csak akartak – a betegségek kialakulásának kockázata 2,9-szer, a halálozásé pedig háromszor volt magasabb, mint a kalóriamegvonásos diétát folytató társaiknál.

Hát persze, mozogjunk. De mennyit?

Fotó: Shutterstock.com

Abban minden szakember egyetért, hogy az egészséges élet alapköve a jókedvvel végzett mozgás. Egy londoni kutatócsoport összesen 1200 egypetéjű ikerpár tagjainak életmódját és DNS-láncát elemezte ki részletesen A King’s College kutatói az átlagosan 49 éves résztvevők fizikai aktivitását analizálva lényeges különbséget állapítottak meg a testvérpárok tagjai között: a rendszeresen sportolók kromoszómavégződései, a korábban említett telomerek hosszabbnak bizonyultak, mint a genetikailag velük azonos, ám a testmozgást mellőző testvérükéi.

A legújabb szemlélet szerint az egészséges mozgást izotóniás gyakorlatoknak nevezik. Olyan tevékenységek tartoznak ide, amelyek ritmikusan, ismétlődően használják a nagy izomcsoportokat anélkül, hogy az izmokat túlságosan megdolgoztatnák. Korábban ’aerob’ gyakorlatnak nevezték ezeket, mert úgy gondolták, hogy elég intenzívnek kell lennie ahhoz, hogy a pulzusszámot az aerob tartományba (a maximális pulzusszám 70-85%-ára) emelje, és ezt folyamatosan fenn kell tartani negyven percen át ahhoz, hogy jótékony hatású legyen.

Ma már tudják a sportorvosok, hogy az egészség eléréséhez és fenntartásához kevesebb is elég. Nagyon sokféle mozgás idetartozik, attól kezdve, hogy ha emeletre kell felmennünk, nem liftezünk, hanem a lépcsőt használjuk, egészen mondjuk a kocogásig. Mindegyik mozgás javítja a szívet és az anyagcserét. A kulcs a rendszeresség. Napi legalább 30 perc mérsékelt testmozgásra vagy 15 perc intenzív testmozgásra van szükségünk hetente legalább ötször, váltogatva a könnyebb és nehezebb edzéseket.

Hát persze, étkezzünk egészségesen. De mégis mit?

Fotó: Shutterstock.com

Az egészséges étkezés nem jelent éhezést, nem jelenti azt, hogy íztelen ételeket fogyasztunk. Az egészséges táplálkozás különböző ételek megfelelő változatosságban és megfelelő mennyiségben történő fogyasztását jelenti, ami biztosítja számunkra a testünk igényeinek kielégítéséhez szükséges összes kalóriát, vagyis energiát és tápanyagot.

A helyes étrend leginkább növényi eredetű táplálékokat tartalmaz, sok zöldségfélét és gyümölcsöt, hüvelyeseket, mint például a bab és a borsó, teljes kiőrlésű kenyeret és egyéb keményítőtartalmú ételeket, mint a tészta és a rizs. Ezenfelül tartalmazhat még kis mennyiségben sovány húst, baromfit vagy halat, és csökkentett zsírtartalmú tejtermékeket.

Fontos, hogy kis mennyiségben egyéb ételeket is bevegyünk az egészséges étrendbe, így például bizonyos növényi olajokat, valamint dióféléket és magvakat. Hozzáadott sóra csak kis mennyiségben van, vagy egyáltalán nincs szükség. Az is fontos, hogy hagyjuk abba az evést, ha gyomrunk 80 százaléka megtelt. Délután vagy kora este csak kisebb adagokat és könnyebb fogásokat együnk. Hat után pedig lehetőleg semmit.

Cél nélkül nincs hosszú élet

Fotó: Shutterstock.com

Ma már azt is tudják a gerontológusok, vagyis az öregedéssel foglalkozó orvosok, hogy a céltalan élet romboló hatású. Ha reggel nincs miért, nincs kiért felkelni, akkor a lélek sérül, és a test megbetegszik. Ezért minden korban meg kell találni azt a célt, amiért küzdeni érdemes.

Ez lehet valamilyen alkotó tevékenység, tanítás, gyereknevelés, tudományos munka, publikálás, vagy a mindennapi élelem megtermelése a kertben, és megfőzése a konyhában. Lehet valamilyen segítő, karitatív tevékenység, Ha vannak céljaink, amelyekért örömmel kelünk reggel fel az ágyból, azok biztosan évekkel hosszabbítják meg az életünket.

Tanulj meg pihenni!

Fotó: Shutterstock.com

Lassíts! A világjárvány alatt sokan rádöbbentünk, milyen rohanó életet élünk, és felértékelődtek a lelassulás különböző formái. Valószínűleg mindenki tapasztalta már, hogy fáradtan sokkal lassabban tud tanulni, dolgozni, általánosságban is működni. Mégsem hagyunk elég időt magunknak a pihenésre.

Pedig a rendszeres sport is hatékonyabb, ha nem visszük túlzásba, és hagyunk időt szervezetünknek a pihenésre. Sokkal jobban megy a munka, ha jól kialudtuk magunkat, vagy ha módunk van rá, kávé helyett inkább szundikálunk egy fél órát.

Korunkban egyre divatosabb jelszó az, hogy lassíts! A hosszú életet megélt emberek, amikor megkérdezik tőlük, hogy mi a titkuk, soha nem felejtik el megjegyezni, hogy a jókedv és a délutáni alvás. Persze a legtöbb embernek nincs módja arra, hogy délután leheveredjen. Azt azonban mindenki megteheti, hogy este időben kikapcsolja a tévét, napközben kiharcol magának egy csendes, munka nélkül töltött félórát, és este, mondjuk hét után, kikapcsolja a telefonját.

Vegyél részt a szűrővizsgálatokon!

Fotó: Shutterstock.com

Az ember halálát okozó betegségek közül egyre több olyan van, amely időben felismerve gyógyítható. Ezért ajánlja kivétel nélkül minden orvos a rendszeres szűrővizsgálatokat. Az ötven év felett elvégzett rutinlabor vizsgálati értékekből sok problémára tudnak következtetni az orvosok, ezért ezeket érdemes elvégeztetni. A 45–65 év közötti nőknek fontos a kétévenkénti mammográfiás vizsgálat, 25 és 65 év között a háromévenkénti méhnyakszűrés citológiai vizsgálattal.

Az 50–70 év közötti férfiak és nők esetében a székletbeli rejtett vér laboratóriumi kimutatása útján a vastagbélszűrés ajánlott. Miként a szájüregi szűrővizsgálat is. Az utóbbi évtizedekben a szájüregi daganatok miatti halálozás döbbenetes mértékben megemelkedett. A fogorvosok, háziorvosok feladata lenne, hogy ezt a szűrést elvégezzék.

A hosszú, egészséges élet titkos itala

Fotó: Shutterstock.com

Egy sok évszázados recept alapján a hosszú élet elixírje mézből, cseresznyéből, gyógyfüvekből és Itália leghíresebb vörösborából, a Chiantiból készül. A XVIII. századi recept egy régi kéziratban olvasható, amely a polcok mögött lapult egy 1715-ben alapított ascianói gyógyszertárban.

„Őseimtől több kéziratot is örököltem, amelyek különféle emésztésjavító italok receptjét tartalmazzák. Az egyik különösen megragadta a képzeletemet, mivel tudományos alapon állították össze” – mondta a kéziratot meglelő gyógyszerész. Az elixír legfőbb összetevője a sangiovese szőlőfajta, amely a Chianti alapanyaga. Az oldat egyéb összetevői helybéli természetes termékek, amelyek közül mindegyik antiszeptikus és antibakteriális hatású.

Összefoglalás

A magas kort megélt emberek szerint a hosszú élet tíz alapszabálya közül kilenc biztosan rajtunk múlik. Ezek a következők:

  • kalóriaszegény, gabona-, zöldség-, gyümölcsalapú táplálkozás
  • orrlégzés
  • rendszeres mozgás, rendszeres szűrővizsgálatok
  • napi 6-8 óra alvás
  • örömet adó munka vagy hobbi
  • humorérzék
  • kevés gyógyszer
  • sok barát és derűs, céltudatos személyiség

Szuperkoktél

Fotó: Shutterstock.com

Antioxidánsokból és más tápanyagokból álló kísérleti koktélt etettek egerekkel kanadai kutatók, amely jelentősen csökkentette náluk az öregedés tüneteit. Az italba C-, D- és E-vitamin, acetil-szalicilsav (aszpirin), béta-karotin, folsav, fokhagyma, gyömbérgyökér, ginkgo biloba, ginzeng, zöldtea-kivonat, magnézium, melatonin, kálium, csukamájolaj, lenmagolaj és tucatnál több egyéb alkotórész került.

A koktéllal táplált egereknél drámaian csökkentek az öregedés egyes jelei, köztük a memória, a motoros képességek és az érzékelés romlása, illetve az energiavesztés. A kutatók szerint a tápanyagok javították a sejtekben található energiatermelő sejtszervecskék aktivitását.

A legjobb öregedésgátló étrend-kiegészítők

  • A kurkumin, mely a kurkuma fő hatóanyaga. Lassíthatja az öregedést azáltal, hogy aktivál bizonyos fehérjéket, és véd a sejtkárosodástól.
  • A kollagén népszerű étrend-kiegészítő, amely segíthet megelőzni a bőr öregedését azáltal, hogy növeli a bőr kollagénszintjét.
  • A Q10 egy fontos antioxidáns, amelyet a szervezet természetesen termel. Egyes kutatások azt mutatják, hogy a kiegészítés lassíthatja az életkorral összefüggő fizikai hanyatlást, és javíthatja az idősebb felnőttek életminőségét.
  • A crocin, amely a sáfrányban található pigment, ígéretesnek tűnik mint öregedésgátló kiegészítő. Megakadályozhatja a sejtkárosodást, és csökkentheti a gyulladást. Elősegítheti a hosszú élettartamot, és megelőzheti a szellemi hanyatlást.
  • Fokhagyma. A fokhagyma erős gyulladásgátló és antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik. Kémcsöveken és rágcsálókon végzett vizsgálatok kimutatták, hogy ennek az izzónak a kiegészítése megakadályozhatja az UV-fény által kiváltott bőröregedést és a ráncokat
  • Resveratrol. A szőlőben, a földimogyoróban és vörösborban található polifenol, amely elősegítheti a hosszú élettartamot azáltal, hogy aktivál bizonyos géneket.

Címkék: hosszú élet titka, a mozgás fontossága, táplálkozás fontossága, telomer, kalóriaszegény táplálkozás, öregedésgátló étrendkiegészítők, szűrővizsgálatok fontossága

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!