A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Patchwork-karrier

A patchwork szóról leginkább a különböző, válogatott színes anyagokból, foltokból készült takarók jutnak eszünkbe. Ha a munkánk is hasonlóan színes, változatos elemekből áll, akkor viszont a karrierünkre is ráillik ez a fogalom. És ahogy a tarkabarka takaróra öröm ránézni, úgy választott hivatásunkra is jó, ha megnyugvással tekintünk.

Fotó: Thinkstock

Hatéves koromban kitaláltam, hogy zenész leszek, s meg is valósítottam ezt az álmomat. Aztán jött a család, a gyerekek, a változások, s láttam, hogy előbb-utóbb nekem is váltanom kell. Tanultam ezt, dolgoztam azt, míg megtaláltam új hivatásomat, az újságírást, miközben egy más szinten ugyan, de a zenélés, és minden egyéb is megmaradt. Ez lenne a patchwork-karrier? Szakértőnktől megtudjuk.

Kis egységekből nagy egész
„Az én értelmezésemben akkor beszélünk patchwork-karrierről, mikor egy ember élete során több szakmát, egyéb karrierlehetőségeket is kipróbál, egymás után. De az is ilyen, ha egy időben több, különböző szakmát viszünk, többféle státuszt töltünk be, akár úgy is, hogy a bejelentett állásunk mellett vállalkozunk, tevékenykedünk más szakmában, vagy szabadúszóként végzünk többféle munkát, több helyen” – mondja Pálfay Erzsébet karrier-tanácsadó, mentor.

A több lábon állás gyakran csupán kényszer, sokan egzisztenciális okokból dolgoznak párhuzamos munkahelyeken. Nevezhetjük-e patchwork-karriernek, ha egy ápolónő a műszak végeztével irodaházat takarít, hétvégén pedig gyerekekre vigyáz? Hacsak nem a takarítás és a gyerekek iránti szeretete miatt teszi, nem.

Hiszen a karrier jelentése életpálya-építés, eredményes pályafutás, aminek vannak állomásai, sikeres szakaszai, s időnként esetleg vakvágányai is, de maga a szó mindenképpen pozitív tartalommal bír, tele új felismerésekkel, tervezéssel, szervezéssel, megvalósítással. A patchwork szóról a gyönyörű, színes foltokból készült takarók jutnak eszünkbe. Ebből mindjárt következik, hogy a patchwork-karrier nem lehet negatív jelentésű, akkor sem, ha időnként valóban a kényszer viszi rá az embert, hogy valami újat, valami mást keressen.

Alapvető életkészség?
„A szakma ugyan alternatívaként kezeli a munkavégzésnek ezt a fajtáját, ám a modern társadalmakban alapvető életkészségként, kompetenciaként kellene kezelni. Aki képes megérteni és elfogadni, hogy élete során több szakmát is meg kell tanulnia, az biztosan könnyebben túllendül az olyan helyzeteken, mint például a váratlan egészségromlás miatti váltás” – mondja a szakértő. De ugyanilyen változás az is, amikor megszűnik a munkahely, gyermekünk születik vagy más városba, esetleg külföldre költözünk.

Természetesen nem csak a szükség hozhat változást, ideális esetben saját magunk döntünk úgy, hogy valami mást szeretnénk csinálni, mint eddig. „Élethelyzetünk, értékrendünk, élettörténetünk, de a személyiségünk fejlődése miatt is jöhet olyan felismerés, hogy már nem szeretnénk folytatni az addigi munkánkat, ezért valami egyéb felé fordul az érdeklődésünk. Esetleg a környezetünktől kapunk visszajelzést, hogy kimondottan jók vagyunk valami másban is. Ha beleássuk magunkat a témába, rengeteg információt gyűjtünk, jártasságot szerzünk, s ezeknek köszönhetően elmélyült ismeretanyagra teszünk szert, az attól kezdve egzisztenciális biztonságot jelenthet.”

Tehát annak a tanárnak az esete is lehet patchwork-karrier, aki nyelvet tanít egy középiskolában, alkalmanként pedig tolmácsol, fordít. Vagy a tanítóé, aki látja, milyen problémákkal küzdhet egy kisiskolás, ezért elvégzi a fejlesztőpedagógus-képzést, és délutánonként fejlesztő foglalkozásokat tart. Ők a szakmájukon belül, de más területeken dolgoznak.

De ide sorolhatjuk például a könyvelőt is, aki személyes érdeklődésből végez el egy gyógymasszőr-képzést, s amikor nem a számokkal bíbelődik, a sok üléstől megmerevedett hátú sorstársain segít. Szakértőnk szerint az ilyen „szerelemből”, felismerésből, kíváncsiságból eredő saját választások lesznek igazán sikeresek.

Túlvállalás-csapda
Persze, nem való mindenkinek a karrierépítésnek ez a fajtája. A karrier-tanácsadó szerint ehhez érett, flexibilis, önállóan dolgozni tudó, jó önszervező készséggel rendelkező személyiségre van szükség. A szabadúszás általában nagyfokú autonómiát biztosít, de erős önbizalom, kitartás és folyamatos megújulási képesség is kell hozzá.

Oda kell figyelni a munka és a magánélet egyensúlyára is, ebben fontos a támogató környezet. Például, ha bejön egy pluszmunka, át tudja-e venni valaki a gyerek körüli teendőket, akad-e, aki tehermentesít otthon, amikor összeérnek a határidők? Mérjük fel az erőforrásainkat, vegyük figyelembe a terhelhetőségünket! A túlvállalás könnyen a családi kapcsolatok rovására mehet, de hibákat is hamarabb elkövetünk így, ami a megrendelések csökkenéséhez vezethet, s a végén szavatolt a kudarc.

 „Az élethosszig tartó tanulás nem csak egy szlogen, valóságos dolog, hiszen a legtöbb foglalkozás maga is változik, szükség van a magunk szűk területén belül is a megújulásra. Fejlődök, alakulok én is, de figyelek arra is, hogy a világ merre halad, és ez milyen fejlődést kíván tőlem. A sokféle változás hatására újabb és újabb foglalkozások, vagy a meglévő szakmáknak újabb hajtásai jönnek létre, s ezekre érdemes gyorsan reagálni. A lényeg, hogy ne másokat másoljunk, merjünk saját utat választani!” – zárja gondolatait a szakértő. 

Címkék: család, egyensúly, életpálya, karrierépítés, patchwork-karrier, túlvállalás, élethosszig tartó tanulás

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!