A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Öröklött sebeink

Persze hogy szeretnénk a gyermekeinket minden bajtól óvva, a legteljesebb szeretetben felnevelni, de közben nem is sejtjük, hogy saját - vagy leszármazottaink - múltbéli sérelmei, fájdalmai, átélt traumái mekkora hatással lehetnek érzelmi fejlődésére.

Fotó: Shutterstock.com

Saját feldolgozatlan traumáink - hiába tartjuk titokban - a jelen pillanatig kihatnak érzelmeinkre, viselkedésünkre, reakcióinkra, és ezek hasonló érzelmi megrázkódtatást okozhatnak a gyermekben anélkül, hogy tudna róluk, mint amit mi éltünk át, amikor a trauma megtörtént.

Békés Vera pszichológus - A trauma öröksége című publikációjában úgy írta: "amikor valakit trauma ér, a félelem lecsillapodása után legtöbbször bűntudatot vagy szégyent érez".

Önmagát vádolja a történtekért, vagy úgy gondolja, mások talán elítélnék, hogy rossz döntéseket hozott, hogy másként kellett volna cselekednie, vagy hogy ő idézte elő viselkedésével a másik agresszióját.

Emiatt aztán elszigetelődik, nem beszél senkivel a történtekről, így hosszú távon is rögzülnek benne a negatív érzések és gondolatok, nem tudja helyére tenni a történteket, nem tud továbblépni rajtuk.

A pszichológus hangsúlyozza: a feldolgozatlan érzések attól még, hogy nem beszélünk róluk, és nem gondolunk rájuk, nem tűnnek el, hanem továbbra is kihatnak életünkre.

Szülőként az érzéseink, önértékelésünk, félelmeink megmutatkoznak abban, ahogyan a gyerekünkhöz viszonyulunk, ahogy reagálunk arra, ha valami rosszat csinál. A gyerekek szivacsként képesek magukba szívni szüleik érzelmeit és kimondott vagy kimondatlan üzeneteit. Tehát a feldolgozatlan, kimondatlan érzéseket megörökli a következő generáció.

Békés Vera szerint nagyon fontos, hogy merjünk beszélni - akár egy szakembernek - a minket ért traumákról, mert csak így tudunk megszabadulni a hatásától, és nem továbbörökíteni azt. "A trauma csak addig tudja kifejteni hatását, amíg nem foglalkozunk vele, nem dolgozzuk át.

De ha nem menekülünk, hanem szembenézünk vele, nem kísért tovább. Az emlék megszűnik rejtett zárványként, bűntudattal és szégyennel körülvett titokként létezni, és egyike lesz fontos emlékeinknek, melyek formáltak bennünket" - írja.

(Ajánlott irodalom: Békés Vera - Trauma és narratíva; Ad Librum Kiadó, 2012)

A trauma sejtszinten is öröklődik
Egy tavaly publikált kutatás szerint a trauma biológiai úton is átörökíthető az utódokra. Brian G. Dias és kutatócsoportja az amerikai Emory Egyetemen egereket traumatizáltak úgy, hogy áramütést adtak nekik, és emellett egy speciális szagot is éreztettek velük.

Később ezeknek az egereknek kölykeik születtek, melyek már akkor a stressz jeleit mutatták, ha az említett szagot megérezték, és ez több generáción keresztül kimutatható volt. A tudósok mindezt az epigenetika jelenségével magyarázták, vagyis bizonyos gének ki- és bekapcsolódnak az élmény hatására, ami örökölhetővé teszi a tapasztalatot.

Címkék: lelki traumák öröklődnek, sejtszinten öröklődő traumák

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!