Muszájból bankolók
Példátlanul gyors ütemben öregszik a világ lakossága, a hatvanéves és azon felüli népesség a jelenlegi 931 millióról 1,4 milliárdra növekszik tizenöt éven belül. A digitalizáció terjedésével még legalább két évtizeden át egyre nagyobb gondot jelent a pénzügyek terén az időskorúak kiszolgáltatottsága.
Magyarországon több ezer nyugdíjasnak jelent ezer forintokban kifejezhető konkrét veszteséget az a tény, hogy nem a „pénzes postás” hozza a nyugdíjat, hanem egy rájuk kényszerített bankszámláról kell levenniük.
Egy felmérés szerint az Egyesült Királyságban, ahol a népesség 23%-a – csakúgy, mint hazánkban – már hatvan éven felüli, 4,5 millió ember nem használja az internetet, s így elesik az online bankolás egyre általánosabb alkalmazásától. Magyarországon a hatvan év feletti netezők aránya, bár folyamatosan emelkedik, idén még csak a 7%-ot közelítette – ennek következtében csaknem 2 millió ember kénytelen személyesen intézni a pénzügyeit.
Ami a postahivatalok számának csökkenésével nemcsak egyre több utánajárást jelent számukra, hanem a papíralapú elszámolások drágulásával még fizetniük is kell érte. Bár az életkor növekedésével sok esetben a fizikai állóképesség is javuló tendenciát mutat, a demencia, az Alzheimer-kór rohamos terjedése egyre több időskorút tesz másoktól, jobb esetben a családtagoktól függővé.
Nagy kérdés, hogy a banki szektor képes lesz-e a kétirányú fejlesztésekre: ez egyrészt a mind újabb, mobileszközökre optimalizált alkalmazások, a virtuális pénzügyi tranzakciók terjesztését jelenti a fiatalabb korosztály részére, másrészt az időseknek „lebutított”, mind egyszerűbb formák felkínálását a növekvő számú „internet-analfabéta” számára.
Jó lenne, ha a statisztikai adatok egyre riadtabb idézése mellett a szolgáltatók – akár pénzügyiek, akár más területen dolgozók – minél aktívabban igyekeznének az idősek igényeihez alkalmazkodni.
Még nincs hozzászólás