Mindenki koraszülött
Egy újszülött magatehetetlen, még a fejét sem képes felemelni, egy boci pedig hatvan perccel a születése után vígan ugrándozik az anyja körül. Az állatok testi fejlődése gyorsabb, jóval hamarabb válnak önállóvá, mint mi, akik állítólag a legfejlettebb fajhoz tartozunk. Vajon mi az oka ennek a különbségnek?
Az ember ugyanúgy születik, mint minden emlős: a vajúdás során elfolyik a magzatvíz, majd az újszülött az anyaméhből bekerül a szülőcsatornába. Ám az ember esetében ez több órát, míg az állatoknál csak néhány percet vesz igénybe. Azaz mi nehezebben születünk, és utána is sokáig ügyetlenebbek vagyunk.
„Ennek eredete az emberré válás idejére nyúlik vissza, amikor az ember négy lábról kettőre állt, a nők medencéje pedig beszűkült. Ez az oka annak, hogy az ember asszonya kínok közepette hozza világra a kisbabáját – mondja dr. Czeizel Endre genetikus, nőgyógyász –, szemben az állatokkal, amelyek majdhogynem elpotyogtatják az utódaikat, mert nekik olyan széles a medencéjük.”
De más is történt az evolúció során: mivel az ember gondolkodó lény, kifejlődött a homloklebenye. Ezt nevezzük új agynak, amivel a többi emlősállat nem rendelkezik, ezért csapott a homlokuk. A homloklebeny irányítja az ember viselkedését, az érzelmeit és a kommunikációját. Ez teszi lehetővé az ember számára, hogy például előre tervezhessen.
Csakhogy a homloklebeny kialakulása még jobban megnehezítette a nők dolgát: megnőtt az újszülöttek feje, így a szülés hatalmas erőpróba lett.
„Ha végiggondoljuk, hogy a nőnek beszűkült a medencéje, a gyereknek megnőtt a feje – folytatja Czeizel –, hát, ettől a fajnak tulajdonképpen ki kellett volna halnia. De az ember megtalálta az egyetlen, nagyon kockázatos megoldást, mégpedig azt, hogy koraszülötten hozza világra a gyermekét.”
Nem értették félre: mindenki, azaz a világ minden egyes embere koraszülött. A természet úgy rendezte, hogy inkább előbb hagyjuk el a biztonságos anyaméhet, csak hogy természetes úton születhessünk meg. Ennek viszont ára volt: születés után teljesen a gondozóinkra vagyunk utalva, megfelelő ellátás nélkül néhány órán belül meghalnánk.
Milyen szenzáció lenne, ha egy újszülött már a klinikán a maga lábán hagyná el a szülőszobát, és örömmel üdvözölné a papáját! Most másfél évre van szüksége, hogy elérje azt a fejlődési fázist, ahol az újszülött kiscsikó tart.
„Korán született létünk miatt olyan lényeges a születés utáni kilenc hónap, ugyanis az agy 60%-a csak ekkor alakul ki. Az agy fejlettsége is arra utal, hogy valójában nem kilenc, hanem tizennyolc hónapra kellene megszületnünk – állítja Czeizel doktor. – Éppen ezért fontos a csecsemő számára az édesanya jelenléte. Nem mindegy, hogy a kisbabát egy édesanya szeretetteli becézgetése, ölelgetése, gondoskodása veszi körül, vagy esetleg intézetbe kerül, ahol ugyan mindent megtesznek érte, de ezt nem tudják nyújtani neki.”
Kiscsimpánz, kiscsikó, kiselefánt. Mind-mind könnyebben jön a világra nálunk. Mind-mind önállóbbak az életük első néhány hónapjában. Újszülöttként ezek közül az állatok közül bármelyik legyőzne bennünket ügyességben, de a táplálék megszerzésének képességében is. És még mi nevezzük magunkat az evolúció csúcsának...
Még nincs hozzászólás