Léptékváltás a magyar siketek világában
A Siketek Világszövetsége szerint a világon mintegy 70 millió siket él, hazánkban e közösség egyes becslések szerint 60 ezer főt jelent. Hatalmas kisebbség, mégis alig ismerjük őket.
Siketek. Számos félreértés és tévképzet övezi siket embertársainkat. Zavarba jövünk, ha találkozunk velük, hisz alig tudunk róluk valamit. Hogyan viselkedjünk velük? Beszéljünk hangosabban, netán jobban artikulálva?
A közeljövőben talán javul a hallók és a siketek közti kommunikáció, hiszen mostanában nagy változások várhatóak a magyarországi siketek életében, és hétköznapjaiban is. Hosszú ideig ugyanis az ország hét siketiskolájában a gyerekeknek nem volt szabad a jelnyelvet használniuk, oktatásukban hivatalosan a nyelvük máig nem jelenhetett meg, miközben gyógypedagógus-tanáraik megpróbálták „beszélni” tanítani őket.
A Magyar Országgyűlés 2009-ben egyhangúlag törvényt fogadott el a jelnyelv használatáról, amely kimondja, hogy a jelnyelv önálló és természetes nyelv. Ez az új törvény egyebek mellett azt is szabályozza, hogy a magyar mellett valamennyi iskolában jelnyelven is tanulhat és kommunikálhat a siket diák.
A törvénynek a kéttannyelvű oktatás bevezetésére vonatkozó rendelkezései 2017 szeptemberében lépnek hatályba, jelenleg az ezt szakmailag előkészítő és megalapozó szakasznál tartanak. A megvalósítás érdekében a közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémia dr. Bartha Csilla szakmai vezetésével egy olyan, a JelEsély nevet viselő, kiemelt, EU által támogatott projektbe kezdett, amely elvégezve az eddig soha el nem végzett alapkutatásokat, megpróbálja oktatási célokra alkalmassá tenni a magyar jelnyelvet, ezen belül elősegíteni az oktatás számára egységesen alkalmas nyelvváltozat létrejöttét.
A szakértők a projekt során átfogó tanulmányt készítenek a magyar jelnyelvről és használatáról, a különböző tájnyelvi változatokról (például Vácott más a kenyér jele, mint Budapesten), továbbá feltérképezik és rendszerbe foglalják a jelelés speciális nyelvtanát is. Tévedés ugyanis azt hinni, hogy a jelnyelvnek nincs nyelvtani rendszere: ugyanolyan nyelvtani sajátosságai vannak, mint bármely nyelvnek.
Hámori Ágnes, az MTA munkatársa hangsúlyozza a projekt kapcsán: „Olyan egységes és átfogó jelnyelvi változat létrehozását kívánjuk elősegíteni, a siket közösséggel együttműködve, amely lehetővé teszi a jelnyelven folyó oktatást, és jelnyelvi tankönyvek készítését a siket és nagyothalló diákok számára. Ilyen jelnyelvi tankönyv eddig ugyanis nem volt Magyarországon, pedig a siket diákok zömének a jelnyelv az anyanyelve.”
A siketoktatásban ma alkalmazott módszerek „hatékonyságát” illetően nem árt azokra a népszámlálási adatokra utalni, amelyek szerint a siket tanulók lemorzsolódási aránya már az iskoláztatás első néhány évében rendkívül magas, továbbá a felsőoktatásban továbbtanulók, illetve a foglalkoztatottak aránya a siket populáción belül messze alulmarad a teljes népességre jellemző arányokhoz viszonyítva.
Ha végre megkapják a tudáshoz való hozzáférés lehetőségét a saját nyelvükön, s ehhez az iskolákban is megfelelően kialakított kétnyelvű módszertan és jelnyelvi tananyag társul, az nemcsak a magyar jelnyelv presztízsének emelkedését jelenti, de mérföldkő lehet a siketek valódi, egyenrangúságra épülő társadalmi integrációjában is. A „semmit rólunk nélkülünk” elvre építve, nagyon sok siket munkatárs bevonásával ehhez a célhoz járul nagyban hozzá az MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpontjában folyó JelEsély projekt.
Ám így is rengeteg nehézséggel és akadállyal találják szembe magukat siket társaink, képtelenség lenne mindig előre megszervezniük, hogy a legváratlanabb helyzetekben is mellettük legyen a jelnyelvi tolmács. Éppen ezért a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) olyan, országos hatókörű távtolmácsolási szolgáltatást hozott létre, az Új Széchenyi Terv keretében, az Európai Unió finanszírozásával, amely ezentúl bárhol és bármikor akadálymentesítheti a magyarországi hallássérültek hétköznapjait.
A sikeres KONTAKT projekt tesztidőszaka éppen a napokban, március 31-én ér véget. Wágner Zoltán projektvezető elmagyarázta, hogy a leginkább a Skype-hoz hasonlító rendszer lehetővé teszi, hogy egyetlen szolgáltatás keretében, a KONTAKT ügyfelek közvetlenül hívják egymást, videotelefonként használva a rendszert. A tolmácsolási funkciók használatakor egy halló és egy siket személy egy helyiségben tartózkodik; a siket személy felhívja a rendszeren keresztül a jelnyelvi tolmácsot, aki a hallássérült ügyféllel a videokapcsolaton keresztül jelnyelven vagy írásban, a hallóval pedig hangzó magyar nyelven kommunikál.
Ha pedig egy hallássérült hívja fel a rendszeren keresztül a halló személyt, a hívás automatikusan a tolmácshoz fut be, aki megteremti a kommunikációt a halló és a hallássérült között. Gondoljunk olyan nehéz helyzetekre, mikor éjnek idején orvost kell hívnia egy siket vagy nagyothalló személynek – milyen nagy segítséget jelent egy ilyen rendszer, amelynek szolgáltatásait az ügyfelek okostelefonról, táblagépről, asztali vagy hordozható személyi számítógépről egyaránt el tudják érni.
„Tudni kell, hogy ez egy innovatív projekt – mondja Wágner. – A semmiből jött létre, és teljesen magyar fejlesztés. Decemberben a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban akadálymentesítettünk húsz ügyfélszolgálati munkahelyet, korábban pedig a szegedi Kormányablakban és a Központi Okmányirodában tettük a SINOSZ KONTAKT Tolmácsszolgálat segítségével könnyebbé a siketek és nagyothallók számára az ügyintézést, s tapasztalataink szerint a dolgozók egyre lelkesebben veszik birtokba az eszközöket.”
Még nincs hozzászólás