Lefogynál a kedvemért?

2018. január 22. | Írta: Vág Bernadett

Látod? Épp fogyok. Mert elepeszt ez a lelkes (reménytelen vagy titkos vagy halálos vagy karmikus vagy végtelen vagy észtelen) szerelem, nincs kedvem enni, türelmem sincs ilyen gyarló földi dolgokhoz, meg sem próbálok kenyeret szelni, úgyis csak kiesne a kezemből a kés, vagy megvágná az ujjamat. Inkább csak szállok, rohanok hozzád, felhőkön lebegek, fénnyel élek.

Aztán szépen beteljesülünk. (Ha nem, akkor tovább fogyok…) És e szép beteljesülés örömére (iszunk) eszünk. Eszegetünk. Csipegetünk, mint a gerlicék, egymásból, egy tálból. Eleinte vacsizni járunk.

Aztán hozzád (vagy hozzám.) És főzünk! Nálad vagy nálam. Én sózok (el), te keversz, együtt kóstolunk, egy kanálból, lecsöppen a szaft a ruhámra, és ez is milyen jó. (Egyelőre.)

Aztán fészket rakunk. Idilli, közös otthon, közös lábosok, közös konyha, közös bevásárlás, nagy kajálások az ágyban, egymáson fetrengve, tálcáról.

Megnézzük egymás összes kedvenc filmjét és kukit pattogtatunk. A frigó mindig tele, van sör is, mert ennyire szeretlek. Anyád megkedvel, amiért ilyen szépen etetlek. Ha szeretsz, megeszed! Veled eszem, mert szeretlek.

Dehogy remeg már a gyomrom, sőt, folyton csak falnék, falnám az életet nagy kanállal, (téged), veled. És kerekedek. Kerekedünk. Egymásba növünk. És ezen is jókat nevetünk. És fogom a hasad, és fogod a hasam a röhögéstől. (Apró rémület a szemünkben.)

Ne bánd, szerelmünk hája ez, szerelmünk gyümölcse, védjegye. Lefogyni a kedvedért, kedvemért? Mily kegyetlen sorvadása volna e kéjes, éhes, terebélyes szerelemnek!

Címkék: szerelem, közös otthon, női szemmel, nézőpont, fogyok, eszünk, kerekedünk