Láttad, hallottad, olvastad?
Bőrápolási tippeket ad egy apáca
A TikTokon (közösségi videomegosztó portál) ad tanácsokat az 55 éves Mónika nővér, akit rendszerint legalább húsz évvel fiatalabbnak gondolnak valós koránál. A New Jersey-ben élő anglikán nővér már egy reggeli televíziós műsorban (This morning) is szerepelt, ahol elmondta véleményét a kozmetikai iparról.
Az általuk forgalmazott krémeket túl drágának találja, szerinte a kozmetikai cégek függőségben tartják a nőket, azt ígérve, hogy ötven, hatvan felett is ránctalan, rugalmas maradhat a bőrük. Mónika saját bőrápolási tanácsai egyszerűek: ne járj szoláriumba, a napfény ellen használj napernyőt vagy napellenzős sapkát, kalapot, mosd az arcodat zabpelyhes babaszappannal.
A TikTokon mostanra több mint 74 ezren követik, a videóit több millióan látták. Mónika nővér előszeretettel posztolja macskás és kutyás videóit is.
A pandémia pozitív hatása
A brit munkáltatók jelentős része rábólintott arra a változtatásra, miszerint irodai alkalmazottaik a heti öt napból mindössze kettőt-hármat töltsenek a munkahelyükön. A maradék napokon pedig otthonról dolgozhatnak, így több időt tudnak együtt tölteni a családjukkal, vagy foglalkozni a hobbijukkal, más, személyes ügyeikkel.
A változás egyértelműen a járványnak tudható be: kiderült, hogy a munkavállalók otthonról is legalább annyira hatékonyan tudnak dolgozni, mint a munkahelyükön. A HR-vezetők az új alkalmazást emberközelibb megoldásnak ítélik, hangsúlyozva azt, hogy igenis megléphető, amit régebben elképzelhetetlennek tartottak.
Édes, de cukor nélkül Beszterce rózsája
A tápiószecsői Hisztéria cukrászda hozzáadott cukor nélkül készült alkotása nyerte idén a Magyarország Cukormentes Tortája versenyt, amelyet az Egy Csepp Figyelem Alapítvány minden évben a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületével együtt hirdet meg.
Füredi Krisztián cukrászmester tortája elegáns küllemű, harmonikus ízvilágú, hozzáadott cukor nélküli tortájában a sárgabarack a domináns. A kiváló gyümölcs több rétegben, zselé és mousse formájában is megjelenik a textúrák között, sőt a piskótában is szerepel barackmagliszt formájában. Friss íze remekül passzol a dióhoz és az étcsokoládéhoz, a párosítás a tradicionális magyar süteményeket idézi.
A Beszterce rózsája szeletenkénti energiatartalma 206,3 kcal, míg szénhidrátértéke 12,4 gramm, így a cukorbetegek számára is jó választás lehet. A Magyarország tortája címet Fodor Sándor, a budapesti Habcsók Cukrászda cukrászának kreációja, a ’Napraforgó’ fantázianevű torta nyerte el.
A növényi étrend 84 százalékkal mérsékelte a menopauza kínzó tüneteit
A szójában gazdag növényi étrend 84 százalékkal mérsékelte a menopauza kínzó tüneteit egy új amerikai tanulmány szerint. A kutatás 12 hete alatt a közepestől az erősig terjedő súlyosságú hőhullámok átlagosan napi majdnem ötről egynél kevesebbre csökkentek – írta a eurekalert.org tudományos-ismeretterjesztő portál a Menopause-ban. Az eredmények azt mutatják, az étrendi változások sokkal hatékonyabban kezelhetik a hőhullámokat, mint azt a tudósok korábban vélték.
A kutatásban sem hormontartalmú gyógyszereket, sem kivonatokat nem használtak. Ehelyett alacsony zsírtartalmú, növényi alapú étrendet, melyben naponta fél csésze szójababot kevertek a salátába. „Forradalmi változást jelent ez a 45 éven felüli nőknek, többségük így gyógyszerek nélkül megszabadulhat a menopauza leggyötrőbb tünetétől” – mondta Neal Barnard, a Washingtoni Egyetem orvosi karának professzora.
Az előírt étrenden élők közül sokan jelentették, hogy javult a szexuális életük, a hangulatuk, és energikusabbak is lettek. A tanulmány alapjául a menopauza tünetei kezelésének Barnard 2020-ban megjelent könyvében (Your Body in Balance) leírt új módja szolgált.
Újra Magyarországon a Fürdőzők az erdőben
Hetvenöt év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye, melyet a tervek szerint novemberben mutatnak be a Szépművészeti Múzeumban.
Az értékes alkotást májusban vette meg egy magyar magángyűjtő a Sotheby’s aukcióján, az alkotás a napokban érkezett haza, jelenleg a Szépművészeti Múzeumban van restaurátori vizsgálaton. Az 1862-ben festett, 41-szer 33 centiméteres vászonkép két félmeztelen nőt ábrázol, akik fürdőt vesznek az erdő mélyén. Courbet szívesen hódolt az akt műfajának. A festmény majdnem tíz évvel a polgárpukkasztó Fürdőzők című kép után készült, amelynek idealizálatlan női alakjai hatalmas botrányt kavartak az 1853-as Párizsi Szalonon.
Courbet festményét báró Hatvany Ferenc 1908 májusában vásárolta meg Párizsban, egy árverésen. A kép ekkor szerepelt utoljára a műkereskedelemben. A II. világháború végén a Courbet-festményt az európai rangú Hatvany-gyűjtemény több száz darabjával együtt banki letétben helyezték el, amelyet a Vörös Hadsereg katonái kifosztottak, és ezt a képet is elhurcolták.
A festmény sorsa innentől ismeretlen, de a Sotheby’s májusi árverésére báró Hatvany örökösei és a képet aukcióra bocsátó tulajdonos közötti megállapodás alapján került a műtárgy. Courbet képét 320 000 dolláros (mintegy 96 millió forintos) leütési áron vásárolta meg a névtelenséget kérő új tulajdonos.
Vörös macskamedve született a Nyíregyházi Állatparkban
A parkban hét éve együtt élő tenyészpárnak – a nyolcéves nőstény Ting-tingnek és a szintén nyolcéves hím Szecsuánnak – eddig ikrei születtek (három alkalommal), most azonban csak egyetlen hím utód jött a világra. Az állatorvosok az első orvosi vizsgálat alkalmával megmérték testsúlyát, megvizsgálták egészségi állapotát, az ivarára is fény derült. A 706 gramm testtömeggel rendelkező kisállat hím ivarú.
A vörös pandaként is ismert állatok a Himalája, illetve Észak-Burma magashegyi erdeiben, valamint Szecsuán nyugati felén és Jünnanban élnek 2000–4800 méteres magasságban. Bundájukat hosszú, durva fedőszőr és tömött aljszőrzet alkotja, amely melegen és szárazon tartja őket a hideg és nedves környezetben. Táplálékuk jórészt bambuszból áll, alkalmanként azonban előszeretettel fogyasztanak tojást, rovarokat, madárfiókát és kisemlősöket is.
Jelenleg alig tízezer egyed él vadon, számuk az utolsó ötven évben körülbelül negyven százalékkal csökkent az élőhelyük elvesztése és az orvvadászat miatt. A faj fogságban nagyon nehezen szaporodik, ezért számít nagy szakmai sikernek az újabb nyíregyházi szaporulat.
Barbie baba ’lett’ az AstraZeneca vakcinát kifejlesztő Dame Sarah Gilbertből
Barbie babát dobott piacra a Mattel az Oxford-AstraZeneca vakcinát kifejlesztő tudósról, Dame Sarah Gilbertről mintázva. Gilbert eleinte „nagyon furcsállotta” az alkotást, de reménykedik benne, hogy az inspirálja majd a gyerekeket. „Bízom benne, hogy ezek a babák olyan karrierlehetőségeket is bemutathatnak nekik, amelyeknek egyébként nem lennének tudatában. Ezek közt szerepelhet a vakcinakutatás is” – tette hozzá a tudós, aki a királynőtől kapta a lovagi cím női megfelelőjének számító Dame előnevet.
A vakcinakutatóról mintázott baba egy ötdarabos kollekció része, amellyel a cég a gépészet, a tudományok, a technológia és a matematika terén tevékenykedő nők előtt tiszteleg. A többi figura közt találunk brazil orvosbiológiai kutatót és ausztrál orvost is, aki újrahasznosítható köpenyt hozott létre az egészégügyi dolgozóknak.
Még nincs hozzászólás