Hungarikumok
„A birkatestet egyszerre főzik meg. … Az archaikus főzési technika az állat húsának eleinte víz hozzáadása nélküli pörkölését, szinte sütését és az előzetesen megperzselt fejjel, körmökkel, valamint a pacallal és belsőségekkel történő együttfőzését jelenti. … A főzés akkora öntöttvas lábasban történik, amelyben az egész állat húsa elfér" – áll a Hungarikumok Gyűjteményének 54. számú magyar nemzeti értékének leírásában a karcagi birkapörköltről.
S akinek kételyei lennének, hogy vajon finom-e ennek a laikus számára „mindent bele” módszernek a végeredménye, az alig egy hónap múlva a XVIII. Karcagi Birkafőző Fesztiválon megkóstolhatja maga is. A kétnapos fesztiválon több ezer ember fordul meg minden évben, a programok csúcspontja természetesen a szombati főzés, ahol háromszáznál is több kondérban rotyog a pörkölt.
A Hungarikumok Gyűjteményében szép számmal találhatunk már olyan eseményt, helyszínt, értéket, amely utazásra csábít, és a helyszínen ismerteti meg a látogatót azzal, mi is az a hungarikum, amiért magyar és külföldi turistának egyaránt érdemes felkerekednie.
Maradjunk a kulináris örömöknél, így meg kell említenünk a Hungarikumok Gyűjteményébe nem olyan régen bekerült bajai halászlét, azt a különleges, tésztás hallét, amelynek népszerűsítésére immár huszonegy éve rendeznek Baján Halfőző Fesztivált.
Július második szombatján közel kétezren főznek majd a Szentháromság téren, s bár a halászlé szerelmesei oly számosak, hogy valószínűleg újra ki lehet tenni majd a város határára a „megtelt” táblát, az eddigi években senki nem maradt még éhen itt.
Természetesen más hungarikumok gondozói, népszerűsítői is élnek a fesztiválok jelentette lehetőséggel, hogy minél több emberrel ismertethessék meg az erre a kitüntető címre érdemesített nemzeti értéket. Kalocsán idén már a huszonhetedik Paprikafesztivált rendezik meg, amelyhez két évtizede társul a paprikás ételek főzőversenye: itt szakmai zsűri díjazza a legjobb étkeket.
A népművészeti hagyományok megjelenítése sem maradhat el, megidézik a régi idők paprikaszüreti felvonulásait, s a Paprika Királynő megválasztása után a népviseletes hölgyek közül a legszebb táncos fejére kerül a korona. Már közismert, s talán a legnagyobb tömeget megmozgató esemény az idén húszesztendős Csabai Kolbászfesztivál, a hungarikummá emelt csabai kolbász ünnepe.
Már az első évben igazi népünnepéllyé vált a hagyományos disznóvágást, gyúrást bemutató és végül persze a kolbásztöltést megversenyeztető esemény. Lehet valami misztikus kapocs a „magyar néplélek” és a kolbász között, hiszen az első fesztivál még szerényebb reklámjára is annyian szaladtak össze, hogy az első estére kevésnek bizonyult a két mázsa (!) alapanyag.
Aki ráérzett a hungarikumok „ízére”, s szeretne tovább fesztiválozni a magyar nemzeti értékek ünneplésével, annak valóságos „terülj-terülj asztalkámat” kínál a Matyóföldi Folklórfesztivál augusztus elején.
Mezőkövesden, a Matyóföld fővárosában a díszes öltözeteké és a néptáncé a főszerep, a rendezők honlapjukon kérik is a programok iránt érdeklődőket, hogy eredeti viseletben vagy eredeti motívumok felhasználásával készült mai ruhaneműben jöjjenek a fesztiválra. A háromnapos rendezvény kétségkívül a matyó hímzés ünnepe, de a kézműves termékek és a hagyományos ízek itt is megtalálhatók.
Elég kézenfekvőnek látszik, hogy a hungarikumok mint turistacsalogatók szerepeljenek Magyarország megismertetésében, valódi és visszatérő vendégeket csinálva a sokszor csak az országon átszáguldó csoportos utazókból.
A Hungarikumok Gyűjteménye azokat a magyarság által teremtett szellemi, kulturális és anyagi alkotásokat összesíti, amiket minden magyar a magénak érez világszerte, és amik a magyarság leleményességét, kreativitását, teremtő képességét, élni akarását bizonyítják a világ közvéleménye előtt. Ez a gyűjtemény jelenleg 56 értéket tartalmaz.
A listán ugyanis ott van Budapest mellett például a Pannonhalmi Főapátság és Pécs ókeresztény temetője, az előbbi az immár több mint ezer esztendeje itt élő és mindig megújuló magyarországi bencés szerzetesközösség központja, míg az utóbbi teljes pompájában csak néhány éve látható.
A Pécsett található sírok a 2. században a mai város helyén létrejött település, a 3. századtól városi rangot kapott Sopianae lakóira emlékeztetnek. Freskói és a sírokból előkerult leletek gazdagsága Európa harmadik legjelentősebb ókeresztény temetőjének helyszínévé teszik Pécs városát.
Ha olyan vendég keres fáradt, netán beteg testének pihenést, gyógyulást, aki se lakomára nem vágyik, se a múlt kulturális örökségét nem kívánja megszemlélni, annak is tudunk valódi hungarikummal szolgálni: a Hévízi-tó és a vizéhez, iszapjához kapcsolódó gyógymódok gyökerei 1795-re nyúlnak vissza, és az azóta felgyülemlett tudásnak és szakértelemnek köszönhetően százezrek nyerték itt vissza egészségüket. Így a hévízi tradicionális kúra mára nemcsak a város védjegyévé vált, de része lett a Hungarikumok Gyűjteményének is.
Még nincs hozzászólás