A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Forog velem a világ

Kevés kellemetlenebb, ijesztőbb érzés van annál, mint amikor az ember megbillen, különös érzés fogja el, elveszíti a biztos talajt a talpa alól. Vagyis szédül. A szédülésnek sok oka lehet. Szerencsére a leggyakoribb egyáltalán nem veszélyes, sokan mégis rettenetesen megijednek.

Fotó: Shutterstock.com

Azonnal valami súlyos betegségre gondolnak, agydaganatra, agyvérzésre. S mivel az orvosok sem tudhatják, hogy nincs-e valamilyen vérkeringési, légzőszervi zavar a háttérben, kivizsgálásokra küldik a beteget. Röntgenre, CT-re, MRI-re. Ezekre a vizsgálatokra sajnos hosszúak a várólisták. A szédülésre panaszkodó állapotát ezért tovább rontja a rettegés. Gyakori azonban, hogy a neurológus szakorvos a tünetekből is fel tudja állítani a diagnózist.

Amikor a fülünk a ludas

Az egyik legijesztőbb fajtája a szédülésnek, amikor a fej bizonyos mozdulatainak következtében rövid ideig tartó forgó szédülést érez a beteg. Ez előfordulhat akkor is, amikor az ágyban megfordul, fel- vagy lefele néz, esetleg oldalra fordítja a fejét. Sokszor hányinger, hányás, izzadás, vérnyomás-ingadozás, rossz közérzet kíséri az önmagában is éppen elég kellemetlen tünetet. A betegséget BPPV (benignus paroxysmalis positionalis vertigo) kórképnek, azaz a testhelyzettől függő jóindulatú szédülésnek nevezik. 

Leggyakrabban reggel vagy éjszaka jelentkezik először. A panasz nem tart hosszú ideig, maximum 40-45 másodperces. Szerencsére egyáltalán nem veszélyes. A tüneteket az okozza, hogy a fül belsejében van egy kicsi szerv, mely kristályokat tartalmaz. Többek között ez a szervünk figyeli fejünk mozgását, és egyensúlyozza ki térbeli érzékelésünket.

A szédülés akkor jelentkezik, ha a belső fülben található kalcium-karbonát kristályok egy része leszakad, és a belső fül kis félkörös ívjárataiba bejut. Ezek a kis darabkák mozgásuk során ingerlik a belső fül érzékelőit, ezáltal heves forgó jellegű szédülést hoznak létre. Sokszor erős migrén, hirtelen helyzetváltoztatás, olykor a fül vírusos megbetegedése okozza. De legtöbbször ismeretlen az oka.

Fotó: Shutterstock.com

Rögtön elájulok!

Van a szédülésnek egy olyan típusa, amely sokkal ritkább, mint a BPPV. Úgy nevezik az orvosok, hogy presyncope. Olyan érzés, mintha azonnal elájulnánk, de az eszméletvesztés nem következik be. Csupán olyan gyengeséget érzünk, amelyet valódi ájulás előtt érezhetünk, Minden erőnk elhagy, kezünk, lábunk remegni kezd, elsápadunk, esetleg hányingerünk lesz.

Oka lehet ennek a jelenségnek, ha hirtelen leesik a vérnyomásunk, de okozhatja átmeneti agyi keringészavar. Sokszor elég, ha hirtelen felállunk, vagy takarítás közben túl hirtelen hajolunk le. A kivizsgálása azért fontos, mert ennél súlyosabb ok is meghúzódhat a háttérben, például szívritmuszavar, a szívizom megbetegedése, vagy a nyaki ütőerek szűkülete.

Rossz az egyensúlyom

Fotó: Shutterstock.com

Amikor bizonytalannak érezzük a járást, olykor furcsa lebegésszerű érzés fog el, nem érzünk fájdalmat, csak valami rosszat. Ennek a fura érzésnek lehetnek szervi okai, például a belső fül betegségei, agyi keringészavar, vérszegénység, vas- vagy nátrium-hiány, illetve olyan pszichés okai, mint a szorongás. De az is lehet, hogy úgynevezett Meniére-betegségünk van.

Ilyenkor a belső fülben fokozott mennyiségű folyadék gyülemlik fel. Ez bármely életkorban kialakulhat, és jellegzetesen 30 perctől egy óráig tartó szédülést okozhat. Emellett fülzúgás, fülcsengés, a fül teltségérzése, és időnként kialakuló hallásvesztés is jelentkezhet. A Meniére-betegség oka ismeretlen.

Ilyen tünetekkel érdemes orvoshoz fordulni. Lehet, hogy háziorvosunk több szakorvoshoz is beutal. Mert hasonló tünetet okozhat számos ízületi és izombetegség, a belső fül betegségei, rossz látás, a lábak idegkárosodása, de előfordulhat, hogy bizonyos gyógyszerek (például altatók, epilepszia elleni szerek) mellékhatása is lehet.

Honnan tudhatom, hogy mitől szédülök?

Fotó: Shutterstock.com

Válaszolj négy kérdésre, s megtudod!

1. Hogyan jelentkezik a szédülés?

  • A) Hirtelen, egyik pillanatról a másikra.
  • B) Az érzést megelőző másodpercekben gyakran megérzem, hogy jön a roham. 
  • C) Fej- vagy testhelyzet-változtatásra, például ha megfordulok az ágyban.

2. Mennyi ideig tartanak a tünetek?

  • A) Napokig, hetekig, csak lassú, fokozatos a javulás.
  • B) Maximum 2 órán át tart a heves szédülés. Utána fáradtság marad vissza.
  • C) Másodpercek alatt lezajlik, gyakran ismétlődik.

3. Jelentkezik-e egyéb panasz is a szédüléses roham során?

  • A) Hányinger, hányás, rossz közérzet, a tünetek a fej mozgására fokozódnak. Járáskor mindig egy oldalra dőlés.
  • B) Fülzúgás, de csak fél oldalon, esetleg halláscsökkenés, szemtekerezgés, fekve könnyebb elviselni.
  • C) Hányinger, hányás, pánik a tünetektől.

4. Volt/van-e egyéb betegséged?

  • A) A közelmúltban felső légúti fertőzésen estem át.
  • B) Egy ideje az egyik fülemre hallásom romlott és/vagy sok stressz ért mostanában, és/vagy a családomban előfordult szédüléses betegség.
  • C) Nemrég ért egy baleset és/vagy testmozgás során lépett fel először és/vagy belsőfül-megbetegedésem volt korábban.

Amennyiben a legtöbbször az „A” választ jelölted meg, a felsorolt panaszok az egyensúlyszervet ellátó ideg gyulladására utalnak. A „B” válaszok a Meniére-betegség jellemző tünetei. Ha pedig úgy érzed, hogy a szédüléses panaszaidat leginkább a „C” betűvel jelzett tünetekkel tudod leírni, akkor ez BPPV-re, azaz jóindulatú helyzeti szédülésre utalhat.

(Forrás: https://www.fulorrgegekozpont.hu)

Hogyan történik a kivizsgálás?

Az orvos, fül-orr-gégész, és/vagy neurológus részletesen kikérdez tüneteinkről, alapbetegségeinkről, gyógyszerszedésünkről, arról, hogy szédülésünk kezdetét tudjuk-e valamihez kötni. Vannak-e más tüneteink is, milyen régóta tart a panaszunk, s alkalmanként mennyi ideig. Az orvos sokszor már ebből meg tudja állapítani az okot és a betegséget. Ha bizonytalan, sor kerülhet laborvizsgálatra, nyaki-gerinc röntgen vagy MRI-re, a nyaki erek doppler vizsgálatára, esetleg szemésszel vagy belgyógyásszal történő konzultációra.

Fotó: Shutterstock.com

Így szüntethető meg

A leggyakoribb szédülést, a BPPV-t gyakran egy mozdulatsorral meg tudjuk szüntetni. A mozdulatsor neve Epley-manőver. Ezt az ágyon hanyatt fekve kell elvégeznünk. Fejünket 45 fokos szögben elfordítva egyik, majd másik vállunk fölött lógatva tartjuk 30 másodpercig. Ezután derékszögű fekvést felvéve 30 másodperig a föld felé fordítjuk a fejünket, és lassan a fejünk szögének megtartásával felülünk az ágyon. Utána fordítjuk egyenesbe. A mozdulatsorról sok videó található a neten, de a legjobban természetesen neurológus tudja megtanítani.

Címkék: szédülés, egyensúlyvesztés, ct, röntgen, mri, meniére-betegség, bppv, benignus paroxysmalis positionalis vertigo, epley manőver

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!