És mi legyen a gyerekkel?
Aztán összeházasodtak, és boldogan éltek, amíg el nem váltak. A bíró az anyánál helyezte el a gyereket, az apának pedig megmondta, hogy mennyi tartásdíjat kell fizetnie. Ezt az apa sokallta, az anya kevesellte. A gyerek pedig nem értette, miért acsarkodnak a szülei holmi pénzeken, miközben folyton azt mondják neki, hogy a világ minden kincsénél többet ér.
Ahány elvált anyával beszéltem, annyiféleképpen vélekedtek a gyerektartásról. Végül az az érzésem támadt, hogy a tartásdíj sokszor már nem is a gyerek nevelésére, eltartására szánt hozzájárulás, hanem sokkal több annál.
Gyakran inkább a bosszú eszköze vagy a bűntudat jelképe, de lehet szerelmi üzenet is az apuka részéről, hogy megbántam, visszajönnék…
Költsd csak a nőidre a pénzed!
A leggyakrabban sajnos azt hallani, hogy az apák nem fizetnek, úgy kell levonni a jövedelmükből a gyerektartást, ha egyáltalán van bevallott jövedelmük… A 36 éves Ági viszont jól kereső vállalkozó, és egy életre el akarja felejteni a férjét, Zoltánt.
Azt szeretné, ha soha nem menne a gyerek közelébe, ha nem hordaná fel a csajai lakására, ha nem tömné tele egészségtelen kajákkal, miközben nagyon jól tudja, hogy Tomikának érzékeny a gyomra.
Ha nem vinné bele veszélyes kalandokba, amilyen a vadvízi evezés meg a sziklamászás, hanem egyszerűen felszívódna. Ági a válásukat követő harmadik évben közölte Zoltánnal, hogy nem kell a tartásdíja, költse csak a nőire, egyedül is képes felnevelni Tomit.
Megszüntette a bankszámlát, ahová Zoltán addig utalt, és elköltözött a gyerekkel, még iskolát is váltottak. Egyszerűen megszűntek Zoltán számára.
Ági tudja, hogy a jog az apa mellett áll, és a láthatást kötelező lehetővé tenni, de ismervén az exét, azt is tudja, hogy Zoltán soha nem fogja kijárni ezt a jogát, mert végtelenül lusta és tehetetlen.
Hogy Tomika mit szól majd, hogy hirtelen eltűnt a papája? – Majd kárpótolom érte – mondja Ági, – egyszer megköszöni még a fiam, hogy megszabadítottam attól a lúzertől.
Meddig jár a gyermektartásdíj?
Alapvetően a gyermek nagykorúságáig jár az összeg, de ha például érettségi előtt néhány hónappal már betölti a 18. életévét, úgy kitolható a végzettség megszerzéséig ez az idő.
Amennyiben továbbtanul, és akár felsőoktatási intézményben, akár OKJ-s szakképesítés keretein belül szakmát kíván szerezni, úgy a nappali tagozaton történő tanulás végéig, de körülbelül a 23-25 éves koráig jár. Természetesen több diploma megszerzésének erejéig már nem vehető igénybe a gyermektartásdíj.
Nem kötelezhető 18 év feletti tartásdíjfizetésre a szülő, ha a gyermek a kötelezettel szemben súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, és ezáltal érdemtelenné válik a gyermektartásra, vagy ha a szülő saját megélhetése, vagy kiskorú gyermekének eltartása kerülne veszélybe.
A gyereken áll bosszút?
Kata alig múlt harmincéves, műfordító, és nem veti fel a pénz. Négy éve vált el Tibortól, mert beleszeretett egy kollégájába, Márkba. – Egy nap a férjem elé álltam, és bevallottam, hogy mást szeretek. Eleinte dühöngött, ordított, aztán már ő ragaszkodott hozzá, hogy elváljunk.
Minden ócska ribancnak elmondott a barátaink előtt, szóval szörnyű időszak volt. A gyerektartást sikerült a cégéből magának utalt minimálbére alapján megállapíttatni, mintha nem keresné halálra magát a használtautó-kereskedésével. Mehettem volna ügyvédhez, feljelenthettem volna, de nem volt erőm.
És nem is akartam, hogy még jobban eldurvuljon a helyzet. Azt gondoltam, előbb-utóbb megnyugszik, és újragondolja Virág ügyét. Mégiscsak a lánya, aki addig ragyogó körülmények között élt, most viszont egy másfél szobás panelt bérlünk Márkkal, hiszen ő sem keres jól.
Virág régen angolra járt meg balettórára, elkezdte a klasszikus gitárt is. Tehetséges kislány, megérdemelné, hogy taníttassuk, de egyedül képtelen vagyok finanszírozni a különórákat.
Tibor nem enyhült a négy év alatt, egyszerűen nem fogja föl, hogy nem magamra költeném a pénzt, hanem Virágra. A gyerekünk issza meg a levét, amiért Tibor képtelen megemészteni, hogy megsértettem férfiúi hiúságát.
Meg tudsz nekem bocsátani?
Sándor és Éva a férfi hibájából vált el. Sándor akkoriban erősen ivott, szinte nem volt nap, hogy ne részegen tántorgott volna haza. A kettő- és négyéves gyerekek gyakran arra riadtak föl éjszaka, hogy Sándor dorbézol, kiabál, veszekszik, sőt, verekszik az anyjukkal.
Éva egy reggel elszökött a barátnője üresen álló nyaralójába, onnan indította el a válópert. Azóta hat év telt el, Sándor meggyógyult. Újranősült, már rég nem iszik, a feleségével vállalkozásba kezdtek, ami jó anyagi körülményeket biztosít számukra. De kisbabájuk a nő egészségügyi problémája miatt nem lehet.
Sándor egyre inkább ragaszkodik a gyerekeihez, aminek Éva örül, hiszen a gyerekek is szeretik a megváltozott apjukat. Sándor havonta minimum százezret fizet a két gyerek után, de rendszeresen megtoldja az összeget, amikor nagyobb bevételhez jut a cég, vagy ünnepek közelednek.
Egyszer elmondta Évának, hogy élete legnagyobb hibáját követte el, amikor az alkoholt választotta helyettük, hogy szökésre kényszerítette őket, hogy megkeserítette Éva és a gyerekek éveit. És ezt soha nem fogja megbocsátani magának.
Mennyi legyen az annyi?
A válótársaknak lehetőségük van arra, hogy a vagyonközösség megszüntetésénél és a gyermekelhelyezés során megegyezzenek a tartásdíj összegéről. Ez megtörténhet peres eljárásban, de azon kívül is. Mivel a peres eljárás során megszületett egyezségnek ítélettel azonos hatálya van, ezért nemfizetés esetén végrehajtóhoz lehet fordulni.
A gyermektartásdíj bírói meghatározásánál figyelembe kell venni a gyermek tényleges szükségleteit, a szülők jövedelmi és vagyoni helyzetét, a szülők által eltartott más gyermekeket, a gyermek esetleges saját jövedelmét. Mindezek vizsgálatra kerülnek, de az indokoltnál magasabb mértékű gyermektartás nem ítélhető meg.
A tartásdíj összege tehát a kötelezett átlagos havi jövedelmének 15-25 százalékát teheti ki, de összességében nem haladhatja meg a jövedelem 50 százalékát. Ez akkor jut szerephez, ha a kötelezett több gyermek után is köteles tartásdíjat fizetni. Ebben az esetben úgy kell megállapítani az összegeket, hogy egyik gyermek se kerüljön hátrányba.
Miből számol a bíróság?
A tartásdíj alapja elsősorban a tartásra köteles személy számára utalt bérköltség (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés stb.), valamint a rendszeres személyi juttatás (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék, 13. havi illetmény stb.) címén juttatott összes járandóság, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj stb.).
A más, munkaviszonyból, további munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból, illetőleg a nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmet (pl. megbízási díj, táppénz, nyugdíj, munkanélküli járadék, újítási díj, tőkejövedelem) nem kell alapul venni, kivéve, ha az előbbi két bekezdés szerint nem állapítható meg tartásdíj, illetve az előbbi két bekezdés alapján megállapítható összeg – a gyermeket gondozó szülő jövedelmi viszonyait is figyelembe véve – a gyermek szükségletét nem fedezi a tartásdíj megállapításánál.
(Forrás: jogszabaly.hu)
A nép ügyvédje
Ingyenes jogi segítséget kaphat bárki minden megyeszékhelyen, illetve Budapesten a Jogi Segítségnyújtó Szolgálatok által. Itt jogászok dolgoznak, akik díjmentesen adnak azonnali tájékoztatást bárki számára, aki ügyfélfogadási időben felkeresi őket.
A szolgálatok elérhetősége megtalálható a jogi segítségnyújtás a kormányhivatalok igazságügyi osztályain, illetve a Jogi Segítségnyújtó Szolgálatokon.
Még nincs hozzászólás