Digitális boldogság
Az online világ szórakoztat, informál, ugyanakkor beszippant, és az is előfordul, hogy lehangolttá tesz. Tudatos használata segíthet, hogy megőrizzük az egyensúlyunkat mind online, mind offline. Ez esetben is kiderül: minden a megfelelő adagoláson múlik.
A boldogság új aspektusa a család, a barátok, a munka és a szabadidő mellett a digitális élet. Csakhogy ehhez senkitől sem kaptunk kész használati utasítást. Az elmúlt húsz év legnagyobb életmódbeli változása, hogy egyre több időt töltünk különböző képernyők előtt. Ez pedig – kutatások sora bizonyítja – növeli a krónikus stresszt.
Egyre többen telítődnek az „időrablókkal”, nekem például van olyan segítő szakember a környezetemben, aki csak hétfőtől szerdáig érhető el e-mailben, egyéb napokon senki sem számíthat a válaszára. Mások könnyedén kibírják, hogy csak heti egyszer nézzenek fel a Facebookra, és egyáltalán nincs hiányérzetük.
Én például egyre kevesebbet tévézek, a számítógépes és telefonos játékok világa pedig teljesen ismeretlen számomra: mire ugyanis végzek a munkáimmal a laptop előtt, örülök, ha nem kell tovább is képernyő előtt ülnöm.
Mindig készenlétben?
Mindenki maga döntheti el, hogy mi teszi boldoggá a digitális életben. Igazi örömforrás kapcsolatot tartani a világ túlsó felén élő ismerőseinkkel, de nagyon kizökkentő is lehet, ha munka közben folyton csevegésre hívnak minket, mi pedig kötelességünknek érezzük hamarjában válaszolni.
Pozitív hatásai mellett sokakat bizonytalanít el az online élet, a rengeteg inger, a „nehogy lemaradjak valamiről” kényszere, amiből aztán kialakul egyfajta folyamatos készenléti állapot. Egy idő után már az sem számít kikapcsolódásnak, ha minden apró szünetet arra használunk fel, hogy csekkoljuk az üzeneteinket, vagy átböngésszük a hírfolyamot; inkább túlterheltté és frusztrálttá tesz.
Sokszor érezzük a közösségi térben, hogy bizonyos ismerőseink túl sok dolgot teregetnek ki a mindennapjaikról. Talán az az oka ennek a szükségletnek, hogy friss kutatások szerint, amikor önmagunkról beszélgetünk, működésbe jön az agyunk jutalmazóközpontja, vagyis felszabadul egy kis endorfin, ez pedig még vonzóbbá teszi azt, hogy beszámoljuk a napi történésekről.
Tipikus jelenet, mikor egy baráti társaság minden tagja a kütyüjét nyomogatja az asztal körül, ahelyett, hogy egymásnak ajándékoznák a teljes figyelmüket. Lehangoló látvány, hiszen amíg félszemmel a telefonunkat lessük, nem tudunk igazán benne lenni a történésekben, vagyis bizonyos részletek kimaradnak az életünkből.
Kérdés, hogy ki kell-e minden lehetőséget használnunk a világhálóra csatlakozásra, vagy szép lassan újra észrevesszük majd, mennyi más – sokszor tartalmasabb – teendő hívogat bennünket. Hogy akkor sem dől össze a világ, ha a kütyük néhány óráig a táskában maradnak.
A szakemberek ma már a készülékek párhuzamos használatától is óva intenek: például tévénézés közben ne tabletezzünk, telefonálás közben ne írjunk e-mailt a laptopon stb. Bár a multitasking, vagyis a párhuzamos figyelem is korunk szüleménye, a vélemények eltérnek arról, hogy valóban a hasznunkra válik-e, ha folyton meg kell osztanunk a figyelmünket. Ha elveszítjük az egyensúlyt, könnyen rájöhetünk, hogy az online világ uralkodik felettünk, és már nem mi osztjuk be a saját időnket. Márpedig az idő nagy érték.
Egyensúlyban – online és offline is
Ahhoz, hogy online is egyensúlyban érezzük magunkat, fontos, hogy offline módon is megtaláljuk a harmóniát az életünkben. Én például szívesebben írom kézzel a listáimat, mintsem bepötyögjem a gépbe, pedig már egy csomó okosapplikáció létezik arra, hogy a feladatainkat felvigyük, majd szépen kipipálgassuk.
Vagy például mikor egy receptet szeretnék megtalálni, először a mappámban nézek szét, ahol a sok-sok kitépett, megörökölt stb. leírást őrzöm, és csak akkor kezdek el a neten böngészni, ha nem találom a „papírformájú” anyagot.
Fontos, hogy felfedezzük és beiktassuk azokat az elfoglaltságokat, amelyek kikapcsolnak minket, legyen az kertészkedés, a lakás szépítése, nyelvtanulás, testedzés, kézműveskedés – bármi, amivel könnyen feltölthetjük az elemeinket, és annyira kikapcsolnak, hogy el is feledkezünk a kütyüjeinkről. Persze, aztán mindazt, amit offline módban megalkottunk, megoszthatjuk a blogunkon, a közösségi oldalakon vagy a fotómegosztókon: így ér össze a két világ.
Online is tudatosan!
Íme, néhány tipp, amellyel megőrizhetjük az egyensúlyt a digitális életünkben.
- Legyünk proaktívak, vagyis tudatosítsuk magunkban, hogy éppen miért jelentkezünk be, vagy mit keresünk a világhálón! Döntsük el, hogy lekapcsolódunk, amint elértük a célunkat!
- Ne féljünk az újdonságoktól! Tekintsünk úgy a digitális életünkre, mint ami folyton változik, és amivel kapcsolatban mindig tanulhatunk valamit. Olyan lehetőségeket keressünk, amelyek megkönnyítik az életünket, ne pedig újabb és újabb időrabló foglalatosságokat!
- Társas lények vagyunk, és bár az online térben találkozni is jó, ne hanyagoljuk el a személyes találkozásokat! Az élő jelenlét egészen más tartalommal bír, és az agynak is eltérő régióit dolgoztatja meg.
- Találjuk meg azokat az applikációkat, programokat, kommunikációs csatornákat, amelyek valóban örömet okoznak, és a hasznunkra válnak! Az összes többit töröljük!
- Ne hanyagoljuk el a biztonsági beállításokat: így kevésbé érezzük majd kiszolgáltatottnak magunkat és az adatainkat.
- Még ha a munkánk miatt nem is nélkülözhetjük a technika vívmányait, legalább hetente/kéthetente iktassunk be egy szünnapot, amikor végig offline vagyunk. Ez azért fontos, mert az elménket ilyenkor más üzemmódban dolgoztatjuk. Ahogy a gépeinket is újra kell indítani, úgy időről időre a lelkünknek is szüksége van az újraindulásra.
Végezetül jó, ha nem feledjük el, amit James Victore író találóan így fogalmazott meg: „Több dolgok vannak földön és egen, mintsem a Google álmodni képes.”
Még nincs hozzászólás