De hogy kerül ide az ex?
Ex négyféle lehet. Először is vagy a pasim exéről van szó, vagy az enyémről. Nem mindegy. Másodszor pedig vagy egy elhagyott exről beszélünk, vagy egy elhagyó exről, az övéről vagy az enyémről.
Ha az én elhagyott exemet vesszük, akkor az nekem is fáj. Fáj, mert miközben én boldog vagyok, ugye, ő szomorú és kétségbeesett. Ennek gyakran hangot is ad, ír vagy hív, hol könyörgőn, hol fenyegetőn, hol gyűlölködőn.
Az aktuális pasi, persze, fél, hogy mi lesz, ha az ex túl szívszaggatót alakít és visszaszivárog. Tanácsokat ad, például, hogy ne válaszolj neki, mert így sose lesz vége a rinyának. Netán elemez: az exed nem is szeretett soha, hanem csak birtokolt.
Aztán pszichológiailag is okfejt: ha az exed felnőtt férfi létére nem tudja feldolgozni, hogy a szerelem fáj, akkor infantilis majom. Trükköket eszel ki, miként lehetne végleg lekoptatni, javasolja, hogy tegyük ki magunkat a fészbukra szerelmesen mosolyogva, netán, hogy ő majd „beszél” vele…
Ha az ő exéről van szó, aki folyton írogat meg hívogat, hol átkozódva, hol gyűlölködve, hol könyörgőn, hol pedig a szegény árván hagyott gyerekekre hivatkozva, akkor az neki fáj. Hiába tagadja, látni a szemén.
Hiszen miközben ő boldog, az ex ott maradt egyedül, kétségbeesetten. Marja a bűntudat, amiért cserbenhagyta Cilikét. Akkor menj vissza hozzá, lököm oda, mert elegem van. Kicsit elmereng ezen, aztán elveti, hisz minek menne vissza, hogy Cilike mellől utánam epedjen?
Ebben egyetértünk, hogy nem érdemes ezért visszamenni. De azért esetleg felugorhatna meglátogatni néha, dobja be, hátha tud segíteni Cilikének ebben-abban. Amabban. Villámokat szórok. Nem érti, miért. Csak nem vagyok féltékeny?
Ha az ex az elhagyó, akkor az aktuális pasi néha még visszaréved. Olykor elvéti a nevemet. Látni véli execske homályos alakját felbukkanni itt-ott, pedig az én kezem fogja már. Olyankor megtorpan, bámul a messzeségbe. Én meg sajgok.
Fog-e engem valaha így szeretni, ennyi sóvárgással? Mi van, ha execske füttyent, és ő visszalohol? Kellek én egyáltalán? Vagy csak a szőr vagyok, amivel a kutyaharapást? Netán szamár a csillámpóni helyett? Kit ölel, amikor engem ölel?
Ha az ex az én elhagyóm, remélem, meglát minket kéz a kézben andalogva az aktuális pasival, és nyomban megüti a guta. Remélem, felfogja, mennyivel boldogabb vagyok, mint vele voltam valaha, és rohan is sírni, ahol senkise látja.
Remélem, megpróbál visszacsábítani, könyörög, követel, szerenádot ad, csokrot küld, térden csúszik. És én majd fityiszt mutatok neki, és belekacagok az éjszakába… Vagy nem.
Ha nem, akkor megmondom a pillanatnyilag aktuálisnak, hogy sajnos exesítve lett, mert az előző ex már nem ex mégse, bocsi. És hogy azért ne szomorkodjon, és ne gyűlölködjön, és ne írogasson és ne hívogasson, mert ugye, egy felnőtt férfinak fel kell tudni dolgozni, hogy a szerelem fáj.
Még nincs hozzászólás