Császármorzsák
Utolsó előtti királyunkat (és császárunkat), aki a '48-as szabadságharc vérszomjas eltiprójából a közvélekedésben fél évszázad alatt ferencjóska apánkká szelídült, száz éve, 1916 őszén ravatalozták fel a bécsi kapucinus kriptában.
A centenárium alkalmából a történészek tengernyi fontos dolgot kikutatnak majd Ferenc Józseffel kapcsolatban. Én most inkább néhány apróságot, talán kevésbé jelentős intimitást árulok el a császárról és királyról. Négy, számára meghatározó személyről mesélek: négy nőről.
Zsófia
I. Miksa bajor király lánya tizenkilenc évesen ment feleségül Habsburg-Lotaringiai Ferenc Károly főherceghez, akit a kertészkedésen kívül a világon semmi nem érdekelt, így a magányos Zsófia a bécsi udvarban rövidesen barátra talált magának az ott gyakorlatilag túszként élő reichstadti hercegben, aki Bonaparte Napóleon fia volt.
A rendkívül művelt, sok nyelven beszélő fiú gyakran nyaralt Bad Ischlben – ahová Zsófiának kötelessége volt gyógykezelésre járnia. A fiatalasszony ugyanis nem esett teherbe, több vetélése is volt, az orvosok az ischli gyógyvizet ajánlották kúraként. És egy ilyen gyógyfürdőben annyi minden megeshet – például az is, hogy Zsófia a házassága hatodik évében fiút szült, majd két év múlva még egyet…
Bécsben persze rögtön pletykálni kezdtek arról: vajon véletlen-e, hogy Napóleon fia, a „Sasfiók” Bad Ischlben való megjelenésével az addig meddőnek bizonyult főhercegné hirtelen fiúkat kezd szülni?
Ráadásul ahogy a két fiú, Ferenc József és Miksa növekedni kezdett, egyértelműen látszott, hogy nem rendelkeznek a Habsburgok jellegzetes lefittyedő alsó ajkával… Furcsa belegondolni, hogy ha a pletyka igaz, akkor bizony Ferenc József császár és király nagyapja nem más, mint Bonaparte Napóleon!
Erzsébet
Ferenc József erős akaratú anyja a húga, Ludovika kislányát, Helenát szánta a fia feleségéül. Hogy a két fiatal elsőfokú unokatestvér volt, nem számított. Ferenc József azonban életében egyetlen alkalommal szembeszállt anyja akaratával, mert a menyasszonyjelölt bemutatkozásánál – ahogy a romantikus filmekből tudjuk – neki Helena húga, a vadóc-bohókás, tizenhat éves Erzsébet tetszett meg.
1854-ben össze is házasodtak, ám az anyós a menye fölött is erős gyámságot gyakorolt, ami alól Erzsébet természetesen igyekezett kitörni. Zsófia a Hofburg berendezésétől az unokái neveléséig mindent másként akart megvalósítani, mint a fiatalasszony, de Erzsébetet se kellett félteni: ha Zsófia gyűlöli a magyarokat, hát ő csak azért is szeretni fogja őket!
Ferenc József, mint népeinek első hivatalnoka, természetesen kötelességének tartotta, hogy beszéljen a 11 nemzetű birodalom legfőbb nyelvein, Erzsébet tőle kapta az első magyar nyelvleckéket. Később Majláth János, Hunyadi Imre, majd az újságíró Falk Miksa és mások is adtak neki nyelvórákat, és egy idő után a férjével amolyan titkos nyelvként használták a magyart.
A császár a feleségéhez írott leveleit mindig magyarul kezdte és fejezte be: „Édes szeretett lelkem”, ez volt az általános megszólítás, majd a német nyelvű levél végén így köszönt el: „Isten veled, szép, jó, édes angyalom!” A császár egyébként Sisinek becézte a feleségét, Erzsébet pedig aláírásaként „Lisi”-t (Lizi), vagy Sisit használt; a két s-betűs változat csak az utókor tévedése…
Ferenc József őszintén meleg, mély érzésekkel volt Erzsébet iránt – és bármi történt köztük, ez az érzés halálukig megmaradt. Mert bár négy gyermeke születését követően az udvari intrikák, valamint Zsófia agresszivitása elől Erzsébet az utazásokba, a férje pedig az államvezetés feladataiba menekült, és a házaspár eltávolodott egymástól, levélváltásaikból kiderül, hogy a császár továbbra is meghatóan szerelmes volt feleségébe.
Ez a szerelem ugyanakkor nem járt feltétlenül testi kapcsolattal is. A harmincéves korára depresszióssá váló, beteges Erzsébet kiköltözött a közös hálószobából, és Ferenc József attól kezdve egy egyszerű katonai vaságyon aludt.
De egészséges férfi volt…
Anna
És ez a korán kelő, egészséges férfi negyvenöt évesen egyik hajnali sétája során a schönbrunni parkban meglátott egy tizenhat éves fiatalasszonyt, Anna Nahowskit. A császárnak megtetszett a nő, aki nem tudott neki ellenállni, és hajnalonként gyakran találkoztak a parknak azon elkerített részében, ahová csak Ferenc Józsefnek volt kulcsa.
Anna naplót vezetett a találkozásaikról, amelyet a lánya, Helen – aki egyébiránt Alban Berg osztrák zeneszerző felesége lett – megőrzött, és e naplóból tudható, hogy viszonya az uralkodóval meglehetősen egysíkúan alakult. Mondjuk ki: szerelem nélküli, kizárólag testi kapcsolat volt közöttük, amelyet a császár azzal is segített, hogy 1884-ben egy villát vett Annának a kastélykert túloldalán, megkönnyítendő a találkozásaikat.
Viszonyuk tizenöt évig tartott, és hogy mennyire érzelemmentes volt: amikor Ferenc József 1889 márciusában Budapesten tartózkodott, kihasználta az időt, hogy személyes találkozás nélkül megválhasson Annától.
Behívták az asszonyt a Burgba, és közölték vele, hogy gyerekenként 50 ezer forintot, a három gyereke után összesen 150 ezret kap – amelyet ő felalkudott kétszázezerre –, ha írásba adja, hogy örökre hallgat az őfelségével történt találkozásairól.
Anna belement az alkuba, annál is inkább, mert akkor már évek óta tudta, hogy a császárnak rajta kívül van egy másik szeretője is…
Katalin
Egy badeni pék lányából lett színésznővé Katharina Schratt – magyarosan Schratt Katalin –, akit harmincéves korában, 1883-ban felvettek a Hofburgtheater társulatába, és mivel a színház fenntartója maga a császár volt, az új tagnak bemutatkozó audiencián kellett részt vennie az udvarnál. „Kedvesen naiv” – ilyen benyomást tett az uralkodóra.
Ferenc József nem szerette a drámákat, jobbára csak vígjátékokat nézett meg a színházban – és Katalin remek komika volt. Lassanként a császár kedvenc színésznője lett, aki ezt többször is megemlítette a feleségének. A hitvesi ágytól már régóta ódzkodó Erzsébet pedig felismerte a lehetőséget…
1886 elején megbízta Heinrich von Angeli festőt, hogy készítsen portrét a színésznőről – ajándékul Ferenc Józsefnek! A műteremben össze is találkozik a császári pár és Schratt Katalin – aki ettől kezdve gyakorlatilag tudomásul veszi, elfogadja, hogy a császár rendkívüli módon tiszteli őt, és a császárné ezt egyáltalán nem kifogásolja…
Katalin rövidesen egy jelentős összeget kap, hogy villát vásárolhasson Schönbrunn közelében, a városban pedig Erzsébet barátnője, Ferenczy Ida lakásán találkozgatnak, így Erzsébet folyamatosan ellenőrzése alatt tarthatja a kapcsolatot.
Ekkor még javában tart Ferenc József viszonya Anna Nahowskival, aki persze tudomást szerez az új vetélytársról, és a naplója szerint dühödten felelősségre vonja a császárt, amikor az közeledni akar hozzá. „Fúj! – kiáltottam rá undorodva – ki tudja, honnan jött felséged, egy fél órával ezelőtt talán egy másik nőt csókolt!” Az uralkodó erre csak annyit válaszolt: »Ahhoz a nőhöz még soha, egyetlen ujjal sem nyúltam hozzá!«”
És valószínűleg így is volt. Az öregedő császárnak immár nem erotikus partnerre volt szüksége, hanem egy kedves, nagyszájú barátnőre, akinek a lakásában lerúghatta a cipőjét, elengedhette magát, és süteményevés közben a konyhában meghallgathatta az anyaszagú Katalin csivitelő bécsi pletykáit.
Kapcsolatuk nagy bizonyossággal nélkülözött minden testiséget. Ferenc József egyik hozzá írott levelében így ír: „Azt mondja, hogy uralkodni fog magán, és én is megígérhetem ezt, még ha néha nehezemre esik is, mert nem akarok semmi helytelent tenni. Szeretem a feleségemet, és nem akarok visszaélni az irántam való bizalmával.”
A naiv Ferenc József egyáltalán nem titkolta Erzsébet előtt a találkozásaikat, és a császárné nem hogy nem lett féltékeny, ellenkezőleg: megkönnyebbült, mert volt végre valaki, aki az ő távoli utazgatásai alatt felderítette az uralkodót. Mindez persze nem akadályozta meg Sisit abban, hogy titokban gúnyos versekben figurázza ki öregedő, kopasz férjecskéjét, aki e versekben „vén szívében Ámor nyilával tér haza tehenétől” – de ennyi csipkelődés talán belefér…
Erzsébet halála után aztán Katalinnak is megnőttek az igényei. Szerette volna megkapni a császártól a frissen alapított Erzsébet-rendet, de ezt Ferenc József ízléstelennek tartotta volna. Egyre ritkábban találkoztak. Utoljára 1916. november 19-én, Erzsébet névnapján látogatta meg az öregurat a Hofburgban, és együtt merengtek a tizennyolc éve meggyilkolt Sisi emléke fölött.
Két nap múlva a császár meghalt. Lánya, Mária Valéria megengedte Katalinnak, hogy elbúcsúzhasson az uralkodótól. Ekkor már a színésznő is több mint hatvanéves volt… Két szál fehér rózsát tett a halott mellére, és így helyezték koporsóba Ferenc Józsefet. De az udvari temetésre, a kapucinus kriptába már nem volt hivatalos.
1940-ben halt meg, magányosan. Halálakor ő is éppen nyolcvanhat éves volt, mint a császár.
Még nincs hozzászólás