Bulijelenségek
Tavasszal az első melengető napsugarak hatására nemcsak a balkonok virágosládái, hanem a nagyvárosok szórakozóhelyei, parkjai és kerthelyiségei is megtelnek.
A kikapcsolódásra vágyó fiatalok úgy lengik körül a sörcsapokat, mint méhek a nyíló nárciszt. Tényként kezelhető, hogy az elmúlt években jelentősen átalakult a partikultúra. Ezt támasztja alá az Országos Kriminológiai Intézetnek (OKRI) a fiatalok szórakozási szokásait és a bűnözés kapcsolatát vizsgáló kutatása is. A tanulmány készítői harmincnégy fővárosi éjszakai szórakozóhelyen jártak, és majd hétszáz diákkal beszéltek.
Alap az alapozás
„Egy átlagos buli alapozással kezdődik, ilyenkor veszünk pár üveg vodkát, és megisszuk egy parkban, vagy egy olcsó kocsmában landolunk. Lényeg, hogy viszonylag olcsón berúgjunk, aztán elmegyünk táncolni” – meséli nevetve a tizenhét éves Bogi a főváros egyik legfelkapottabb buli-utcájában. A mai alapozás módját nem nehéz kitalálnom a kezében lévő vodkásüvegből és a mellette álló barátnőjéből, aki éppen egy üveg tonikból lögyköli a ház oldalára a felesleget. „Ma elég korán elkezdtük, úgyhogy nem hinném, hogy sokáig maradunk” – válaszolja a barátnő, amikor arról kérdezem, meddig tart majd a buli. A „korán” este tíz órát, míg a „sokáig” a reggelt jelenti, de „tizenegy előtt felesleges lenézni a táncos helyekre” – tudom meg a lányoktól. Ezt támasztja alá az OKRI kutatása is: „Egyre később lendül be az éjszakai élet, felmérésünk szerint a szórakozóhelyre járók csupán hét százaléka ér haza éjfél előtt vagy éjfélre. Az igazi buliidőszak inkább éjfél után kezdődik” – mondja Dr. Nagy László Tibor, a kutatás vezetője.
A főváros egyes kerületei hatalmas bulinegyeddé alakulnak péntek és szombat éjszakára. Elsősorban a VI., illetve a VII. kerület – a Klauzál utca, a Király utca és a Kazinczy utca – környékén érzékelhető a legnagyobb változás. Budapest ezen részén több mint hétszázötven szórakozóhely várja a bulizni váró fiatalokat. Nem csoda, hogy általános az úgynevezett „vonulás”, azaz az éjjel folyamán több bulit is meglátogatnak a fiatalok. Dr. Nagy László Tibor szerint fontos megemlíteni a modern kommunikációs eszközök hatását is: „Az okostelefonoknak, a folyamatos online létnek és a közösségi oldalaknak köszönhetően ma már néhány óra alatt megszervezhető akár egy több száz fős összejövetel is.”
Veszélyes szárnypróbálgatás
Az OKRI kutatása szerint a fiatalokra jellemző új hóbort az úgynevezett rohamivászat, a binge drinking is. „Ilyenkor az alkoholfogyasztás nem a szórakozás eszköze, hanem célja. Lényege, hogy minél rövidebb idő alatt tulajdonképpen öntudatlan állapotba kerüljenek, ezért viszonylag gyorsan visznek nagy mennyiségű alkoholt a szervezetükbe. Mindez az úgynevezett sensation seeking, az élménykeresés része, amelynek során az adrenalinszint megemelése a cél, és ennek kedvéért képesek veszélyes dolgokra is.”
Az OKRI kutatásában a fiatalok általában úgy nyilatkoztak, hogy a szórakozás célja a felgyülemlett feszültség levezetése, illetve fontos szempont az ismerkedés és a kortársakkal együtt töltött idő is. A megkérdezettek nyolcvannyolc százaléka mondta, hogy többé-kevésbé rendszeresen jár éjszaka szórakozni, húsz százalékuk minden hétvégén bulizik.
„Ha bulizás rejt is veszélyeket, ez nem azt jelenti, hogy tiltani kellene a fiatalokat. Ennek a kutatásnak nem az a tanulsága, hogy milyen szörnyen viselkednek, hanem az, hogy sok dolog együttes hatása miatt megváltoztak a szórakozási szokásaik, ezért ezt érdemes szem előtt tartani. Tiltani semmi esetre sem szabad semmit, inkább szülőként vagy pedagógusként arra koncentráljunk, hogy milyen megoldásokat kínálhatunk, amelyekkel elkerülhetők a veszélyforrások” – zárja a gondolatait Dr. Nagy László Tibor.
Kiskapukra játszva
Dr. Bojti Andrea gyermekpszichológus szerint nemcsak a fiatalok szokásai változtak az elmúlt években, hanem a társadalom is sokkal megengedőbb és toleránsabb a kamaszokkal, akik korukból fakadóan ki is használják ennek a kiskapuit.
„A serdülőkor egy olyan fejlődési szakasz, amikor az identitás kialakítása történik. Önmagunk megtalálásához azonban kríziseken át vezet az út. Kisgyermekkortól kezdve a szülők alakítják, nevelik gyermekeiket, de serdülőkorban a kamaszok elkezdenek az addigi normák ellen lázadni. Ez egyben a számvetés ideje is. Mostanra eldől, vajon mennyire sikerült a szülőknek a családi értékeket, normákat átadni gyermekük számára. Bármilyen kilátástalannak is tűnik, ez csak egy átmeneti kor. Azért, mert most éppen hazugságon, cigizésen, iváson kapjuk a kamaszt, még nem kell egyből azt gondolnunk, hogy notórius hazudozó, bagós, alkoholista felnőtt válik belőle. A serdülőkor végére általában megnyugszanak a kedélyek, és ha a nevelés sikeres volt, a fiatalok visszatérnek a szülői értékrendhez” – magyarázza Dr. Bojti Andrea.
Még nincs hozzászólás