Apropó, január
Január, vagyis Boldogasszony hava a nevét Ianus istenről kapta, aki a római mitológiában a világok átjáróinak őre volt. Ez a tél legsötétebb hónapja, de semmi nincs veszve, hisz a kemény hó alól máris előbukkan a hóvirág.
Óvjanak a háromkirályok!
Vízkereszt napján, vagyis január 6-án a legtöbb otthonban lebontják a karácsonyfát. De hogy továbbra is védve legyen a család a gonosztól, a bejárati ajtó felső gerendájára krétával felírják a három napkeleti bölcs, Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűjét, aztán egy keresztet és az új esztendő évszámát.
Egyes országokban hagyomány, hogy ezen az éjszakán édességet rejtenek a gyerekek párnája alá, amit a háromkirályok küldenek nekik. Kedves szokás még a hazánkban is elterjedt „csillagozás”, amikor a gyerekek a Kisjézusról énekelve, csillaggal a kezükben járnak körbe a faluban.
Itt a farsang, áll a bál
Január 6-án hivatalosan is elkezdődik a farsang időszaka. Miért ne rendezhetnénk egy vidám mulatságot a barátainknak, szeretteinknek? A hozzávalók: csillogó, csipkés vagy épp félelmetes álarcok, sok-sok lampion és konfetti, hat kiló szalagos fánk, némi sörkorcsolya, és vérforraló koktélok a legjavából.
Ne felejtsük el, hogy a farsangi partik lényege a komor évszak elűzése és a tavasz megidézése, így nem árt a tél jelképét, egy rongyokba csavart, nagyon csúf „műboszorkányt” is elégetni a ház előtt.
Figyeld az időjárást!
A magyar néphit szerint megtudhatjuk, mikor köszönt ránk a tavasz, ha figyeljük a jeleket. Úgy tartják, ha Piroska napján, 18-án fagy, akkor még 40 napig keménykedik a tél. Ha 22-én, Vince napján esik, akkor abba sem hagyja egy darabig. Ha ködös a január, a tavasz is sok esőt hoz.
A hónap bölcsessége:
„Falun kell a sötétség, mert csak a sötétben mer forrni a bor, érni a tök, nőni a gyerek, álmodni a leány, ölelkezni a gazda. A sötétben pihennek jóízűt a kertek, fák, állatok és emberek. A kimerített kút megtelik vízzel, pirossággal a mező, és az őszi cinke még hajnal előtt elindul az erdőről, hogy téli vendégszereplését elkezdje az emberek között.”
Krúdy Gyula
Mit ér a tél kocsonya nélkül?
Házilag elkészítve a legfinomabb, és nem is nagy bravúr megcsinálni a rezgő tetejű, füstölt husis, fokhagymás, szopogatni való cupákokkal teli, mennyei kocsonyát. Csak egy jó nagy fazék kell hozzá és egy hideg erkély, ahol megdermedhet.
Hozzávalók 10 adaghoz: 50 deka sertésköröm, 30 deka bőrke, fül, orr, farkinca, miegymás, 70 deka csülökhús csonttal, 40 deka sovány sertéscomb, 20 deka füstölt oldalas, 4-6 fej jó nagy fokhagyma, szemes bors, só, cseresznyepaprika ízlés szerint, leveszöldség az íze miatt (nem kötelező).
Az elkészítés rém egyszerű, mindent dobáljunk be a fazékba, öntsünk rá kb. 5 liter vizet, és főzzük 2-3 órán keresztül, míg a húsok meg nem puhulnak úgy, hogy a csontok maguktól kihullanak belőlük. Tipp: A fokhagymát egészben is bele lehet dobni, úgyis leszűrjük a végén a héját a borssal együtt.
A répákat se tálaljuk fel, dobjuk ki a léből. A leszűrt, félig kihűlt kocsonyát tálakba adagoljuk, főtt tojással vagy pirospaprikával díszítjük, és kitesszük fagyoskodni az erkélyre.
Szánkózz a Mátrában!
Muszáj, hogy erről a télről is maradjon egy színes, nagyon vidám emlékünk. Fogjuk a gyerekeket meg a szánkókat, és irány a Mátra! Három faluban, Mátraszentimrén, Mátrafüreden, Mátraházán is vannak elkülönített szánkópályák, sőt, a mátraszentistváni síparkban még egy hócsúszda is működik, ahol gumikarikákon száguldhatunk a forralt boros cél felé.
Január
1. Újév napja, a Béke világnapja, Szűz Mária istenanya ünnepe
3. Jézus névnapja
6. Vízkereszt, a farsang kezdete
18. Árpád-házi Szent Margit ünnepe
22. A magyar kultúra napja
25. Pál ünnepe, a „pálfordulat” napja
27. A Holokauszt nemzetközi emléknapja
Még nincs hozzászólás