Apropó, feburár!
Szökik, szökik az idei február!
Február az a hónap, amely a januárral együtt jó darabig nem is létezett. Julius Caesar naptárreformja előtt ugyanis mindössze tíz hónapos, azaz 304 napos volt az év. Martiussal kezdődött és Decemberrel zárult.
Hat hónap 30 napos volt, négy pedig 31 napos. A fennmaradó 61 téli napról azonban nemes egyszerűséggel elfeledkeztek… Végül aztán január és február is a helyére került.
A változás és rendezés rengeteg bonyodalomhoz vezetett. Nekünk annyi maradt ebből, hogy négyévenként számolhatunk egy szökőévvel, éppen, mint idén: 2020 februárja pont 29 napos.
Böjtelő hava
Ez a hónap a böjt első hava lett, mivel a nagyböjt kezdete rendszerint ebbe a hónapba esik. Erre utal a hónap régi magyar neve: Böjtelő hava. Nevezték Halak havának is, hiszen február 21-e és március 20-a között a Nap a Halak jegyében jár.
Kiskertemben
Ha már nagyon unjuk a bezártságot (elég jó esély van rá), és persze, ha van kertünk, lassacskán nekikezdhetünk a tavaszi előkészítő munkáknak. Húzzuk össze a földről az elszáradt leveleket, letöredezett gallyakat.
A kertészeti szakirodalom azt írja, február második felére esik például az örökzöldek és cserjék trágyázásának ideje. A módszereknek utánanézhetünk a neten, de kérhetünk tanácsot a kertészetekben is.
Metszhetünk is, amihez gyakorlat persze nem árt, ennek híján szorítkozzunk a száraz ágak levágására, a fák később ezt is meghálálják.
Ne feledkezzünk meg a novemberben a pincébe költöztetett muskátlikról, leanderekről, más növényekről sem – ha szükséges, enyhén öntözzük meg őket! Már hosszabbodnak a nappalok, amit a benti cserepes növények is észrevesznek, és szinte a szemünk láttára kezdenek el nőni. Tápot nekik, hadd növekedjenek kedvükre, és persze a mi kedvünkre is!
A hónap verse
Tóth Árpád: Februárius (részlet)
Februáriusban alighanem tél lesz,
Még a sóhaja is arccsippentő szél lesz,
Édesebb piros színt adva minden rúzsnál,
Békebelibb színt már sápadt háborúsnál.
Acélkorcsolyáknak finom zaja ha von,
Láthatsz boldog népet a ligeti tavon,
S láthatsz úri nyüzsgést lokálban és bárban,
S felkurjanthatsz vígan: Be jó február van!
Kinek köszönhetjük a kávéfiltert?
Természetesen egy nőnek. A drezdei születésű Melitta Bentz (1853–1950) nevéhez köthető a találmány. Melitta háziasszonyként élte az életet, és családjának rendszeresen főzött kávét. Azonban képtelen volt túltenni magát azon, hogy a tiszta, zacc nélküli kávé kedvéért mindig le kellett szűrnie a fekete levet.
Ezért egy alkalommal vett egy darab itatóspapírt, melyet tölcsér alakúra hajtogatva a csészéjébe tett. Ebbe néhány kanál darált kávé került, és ezt öntötte le forró vízzel. A kezdetleges filtert kivéve már kész is volt a kávé!
Az asszony saját magáról Melittának nevezte el a találmányt, fejlesztés után forgalmazni kezdte. Németországban a mai napig árulják ezt a kávéfiltert Melitta örökösei.
Mit nevezünk szélnek?
A szél nem más, mint a légkört alkotó levegő a földfelszínnel párhuzamos irányú mozgása, amelyet helyi nyomáskülönbségek hoznak létre. S hogy mi idézi elő a nyomáskülönbséget? A napsütés. Ahol sokáig süt a nap, ott melegebb lesz a talaj, a vízfelület.
Ettől felmelegszik a felette lévő levegő is, kitágul, nyomása csökken. A meleg levegő könnyebb, mint a hidegebb, ezért egy része felemelkedik a magasba. A helyére hidegebb levegő tódul onnan, ahol nem volt sok napsütés. És máris fúj a szél.
Naptár
- 1. A köztársaság napja Magyarországon
- 3. Szent Balázs ünnepe
- 4. Rákellenes világnap
- 14. Szent Bálint napja (Valentin-nap) – a szerelmesek ünnepe
- 29. A ritka betegségek világnapja
- Február második vasárnapja: a házasság világnapja
Még nincs hozzászólás