Ami a COVID-19 után következik
Vajon mit mondana egy orvos, ha megkérdeznénk arról, hogy mi a leglényegesebb különbség a COVID-19 és a többi fertőző, légúti betegség között? Valószínűleg nem csak a kór gyakori súlyos lefolyását, a sok halállal végződő fertőzést említené, hanem azt is, ami a gyógyulás után történik.
A statisztikák szerint, sajnos, a súlyos és akár a tünetmentes koronavírusból felgyógyult betegek 30 százalékánál maradnak úgynevezett ’poszt COVID’ tünetek.
Két fő tünetcsoport
Bár a koronavírus-fertőzésből az emberek többsége gyorsan felépül, néhány esetben a vírus hatásai hetekig vagy hónapokig tarthatnak. Ezt a betegséget a szakirodalom hosszú koronavírusnak nevezi, amely szerencsére már nem fertőző. Tüneteit az okozza, hogy a szervezet válasza a vírusra a kezdeti betegség lefolyása után is folytatódik.
Egy angliai kutatóintézet, az Imperial College London által félmillió angliai embert vizsgáló kutatás eredménye szerint a hosszú Covid tüneteit két fő tünetcsoportra lehet osztani. Az egyik főként légzőszervi. Idetartozik a nehézlégzés, a köhögés, a légszomj, a fáradtság és a fejfájás. A második tünetcsoportba a test különböző szerveit érintő funkciózavarokat sorolják. Például a szív- és érrendszer, az agy és a bélrendszer problémáit is.
A vizsgálatba bevont betegek gyakran számoltak be erős szívverésről, zsibbadásról és egyfajta ködös agyról, amely azt jelenti, hogy kevéssé képesek koncentrálni, logikusan gondolkodni, megtalálni az összefüggéseket a dolgok között.
A betegek egy kicsit az álmossághoz hasonlították ezt az állapotot, amelyek a kezdeti betegség után hetekig vagy hónapokig folytatódtak. A National Institute for Health and Care Excellence (NICE) orvosai szerint 12 hétig, sőt, még tovább is tarthatnak a tünetek.
Mellkasi szorítás
A hosszú távú hatások nem csak azoknál jelentkeznek, akiknek kórházba kellett menniük, vagy súlyos tüneteik voltak, amikor elkapták a vírust. A szinte tünetmentes betegség lezajlása után is jelentkezhet például mellkasi fájdalom. Ez a COVID–19 gyakori tünete, és sokszor a vírus megjelenése utáni hetekben kezdődik.
Természetesen nem szabad legyinteni a mellkasi szorító érzésre vagy fájdalomra. Nem szabad azt gondolni, hogy ez csak a vírus ismert tünete. A mellkasi fájdalom komoly szív- vagy tüdőproblémát is jelezhet, mely olykor azonnali orvosi beavatkozást igényel. Kérdés persze, hogy honnan tudjuk, hogy a mellkasi szorítás mennyire komoly. Nos, ha hirtelen jön, hányás, hányinger, izzadás vagy légszomj kíséri, esetleg eszméletvesztéssel jár, azonnal mentőt kell hívni
Mennyi ideig tart a felépülés?
Nem telt el még elég hosszú idő a vírus megjelenése óta ahhoz, hogy biztosan válaszolni lehetne arra a kérdésre, hogy meddig tarthat a felépülés. Szakértők szerint annyi már most látszik, hogy igen lassú folyamatról van szó. A talpra állás egyéni tempóban halad, és van olyan exbeteg, akinél bizonytalan, hogy mikor és mennyiben nyerheti vissza teljesen korábbi egészségi állapotát.
Azt is feltételezik, hogy némelyik gyógyult betegnek a további életében hozzá kell szoknia a maradványtünetekhez. Egyéntől és az eredeti betegség súlyosságától is függhet a teljes gyógyulás ideje. A kutatók most azt mondják, hogy azok között, akik kórházi kezelésre szorultak, gyakori, hogy legalább öt hónapig tart, sőt, olykor 12 hónapig, vagy ennél hosszabb ideig is.
A legveszélyeztetettebbek
A kutatók a rendelkezésükre álló statisztikai adatokat elemezték azért, hogy kiderítsék, ki van leginkább kitéve a hosszú Covid kialakulásának. Azt találták, hogy a hosszú Covid bekövetkezésének a valószínűsége az életkorral növekedett, évtizedenként 3,5%-kal.
Az adatok szerint nagyobb valószínűséggel érinti a nőket, a túlsúlyos vagy elhízott embereket, azokat, akik dohányoznak, vagy hátrányos helyzetű területeken élnek, vagy súlyos Covid-betegségben szenvedtek, és kórházba kellett szállítani őket.
Míg a hosszú Covid a koronavírusban szenvedő 18–49 évesek mintegy tíz százalékát, addig a 70 év felettiek 22 százalékát érinti. Az is kiderült, hogy az asztmás emberek esetében is nagyobb valószínűséggel alakul ki. Ez volt az egyetlen egyértelmű kapcsolat a hosszú COVID-betegségben szenvedők meglévő egészségi állapotával.
Néhány tipp a tünetek kezelésére
Ha fáradékonysággal és légszomjjal küzdesz, ne vállalj túl sokat. Gyakran pihenj, még mielőtt kimerülnél. Ne próbálj ugyanúgy sportolni, mint régen. Fokozatosan növeld a mozgás mennyiségét. Kezdj el egyszerű erősítőgyakorlatokat végezni. Sétálj kezdetben lassan, majd mindennap egy kicsit gyorsabban. Ha módod van rá, először síkon, később lejtős hegyoldalon.
Ha gyakran érzed lehangoltnak magad, tudd, hogy az egyik nap néha rosszabb, mint a másik. Ne zárkózz be. Találkozz minél többet a barátaiddal, a családtagjaiddal. Alakíts ki egy napi rutint, az segít abban, hogy ne hagyd el magad.
Ha nehezedre esik a gondolkodás, memóriaproblémáid vannak, jegyezz fel mindent. Készíts egyszerű terveket, és kövesd lépésről lépésre. Ha gyakran fájnak az izmaid vagy az ízületeid, a jóga és a tai chi segít nyújtani. A lépcsőzés és a súlyzókkal végzett izomerősítés is segíthet. De mielőtt új edzésprogramba kezdenél, beszélj kezelőorvosoddal.
Mikor beszélünk poszt-COVID-szindrómáról?
A tünetek kezdetétől számított negyedik hetet követően kialakuló és elhúzódó, késői maradványtünetek és károsodások esetén.
Mikor beszélünk hosszú COVID–19 betegségről?
A betegség kialakulását követő 12 hét után, amennyiben a betegség tünetei még mindig fennállnak.
A koronavírus tartós tünetei lehetnek:
- fáradtság
- légszomj
- alvászavar
- szorongás és depresszió
- szívdobogásérzés
- mellkasi szorító érzés vagy fájdalom
- ízületi vagy izomfájdalom
- koncentráció- és memóriazavar, ’ködös’ agy
- a szaglás vagy az ízlelés megváltozása
- tartós köhögés.
Hova fordulhatunk?
Magyarországon is létezik poszt-Covid–19 kezelésrend. Háziorvosod irányíthat poszt-Covid-ellátóhelyre, amennyiben ezt indokoltnak találja.
Még nincs hozzászólás