Allergia, a test lázadása
Az Egészségügyi Világszervezet kimutatása szerint a földön az allergia a hatodik leggyakoribb betegség. Ráadásul az allergiás megbetegedések száma egyre nő. Becslések szerint Magyarországon is minden ötödik embernek vannak allergiás tünetei.
Különösen tavasztól őszig szenvednek sokan, mert a pollenszezon hazánkban általában március elejétől október közepéig tart, bár a klímaváltozás miatt a pollennaptár adataiban egyre több elcsúszás tapasztalható.
Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Akadémia felhívta a figyelmet, hogy a jövőben nem sok kedvező irányú változás várható. A kutatók álláspontja szerint 2040-re a pollenszámok több mint kétszer lesznek magasabbak a jelenleginél.
Tulajdonképpen mi az az allergia?
Az allergia nem más, mint a szervezet idegen anyagokkal (antigénekkel) szemben tanúsított túlérzékenységi reakciója. Ezek az anyagok hasonló mennyiségben és körülmények között mások szervezetére ártalmatlanok. Az allergiás reakciót kiváltó antigéneket allergéneknek nevezzük.
Jellegzetes allergének a különböző virágporok, gyógyszerek, baktériumok, élelmiszerek, vegyszerek, festékek, de lehetünk allergiásak a porra, háziállatok szőrére is. Bizonyos allergiás reakciókért, mint amilyen a szénanátha, a rovarcsípés okozta panasz vagy az asztma, örökletes hajlam a felelős.
Más típusú reakciók, ilyen például a gyógyszerérzékenység is függetlenek a genetikai hajlamtól. Paradox módon egyébként a korszerű gyógyszerek mellékhatása is lehet a későbbi túlérzékenység.
Mit tehetünk ellene
A tüneteket kiváltó allergén elkerülése volna a legjobb megoldás, nem élhetünk azonban üvegbúra alatt. Azért tehetünk egyet-mást. Pollenszezon idején az ablakok zárása is segíthet. A matracok, szőnyegek, bútorok kárpitja tele van mikroszkopikus élőlényekkel. Ezek gyorsabban szaporodnak, ha nedves a levegő, ezért minden olyan eljárás, amely csökkenti a páratartalmat, enyhíti a tüneteket is.
Ha az allergiát valamelyik háziállat szőre okozza, bizony meggondolandó, hogy lakásunkban együtt éljünk-e a kedvenceinkkel. És persze vannak allergia elleni gyógyszerek is. Ezek azonban csak a tüneteket csökkentik.
Sokan idegenkednek a folyamatos gyógyszerszedéstől. Nekik ajánlható az immunterápia, mely több allergénnel szemben alkalmazható. A kezelés során a beteg azt az anyagot kapja szigorúan ellenőrzött, tisztított formában, amelyre allergiás.
Néhány éven át tartó kezelés során a beteg szervezete hozzászokik ahhoz az allergénhez, amely korábban panaszokat okozott. A kezelés után 10-12 éves tünetmentes időszak következik.
Allergia persze sokféle van. Összeszedtük a leggyakoribbakat
Szénanátha
Szénanátha a pollenekre, a penészre illetve egyéb más mikroszkopikus anyagokra adott allergiás reakció. A szervezet idegenként ismeri fel ezeket, és védekezés során az immunrendszert aktiválja, ami többek között hisztaminfelszabadulással jár.
A hisztamin aztán duzzanatot, vörösséget, viszketést, váladékozást okoz az orrüregben, szemben és a légutakban. A duzzanat hivatott megakadályozni, hogy az allergén bekerüljön a szervezetbe, míg a váladékozás, tüsszögés a nyálkahártyán lévő allergén eltávolítását célozza.
A tünetek, a hirtelen tüsszögés, orrfolyás, szemirritáció minden életkorban felléphet. A lakosság 10-15%-a érintett, ezzel a nátha a leggyakoribb allergiás megbetegedés.
A szénanátha lehet csak bizonyos hónapokban jelentkező, vagy egész évre kiterjedő. A szezonális szénanátha akkor jelentkezik, amikor a növények (fák, füvek) virágoznak, pollenjüket szórják. Tavasszal a korán virágzó fák okoznak szénanáthát. Nyáron a füvek, gabonák, gyomok.
Szénanáthát okozhatnak még gombák is azáltal, hogy spóráik a levegőbe kerülnek kora márciustól késő novemberig. Az egész évben jelentkező szénanátha oka olyan anyag, amely jelenléte nem köthető évszakokhoz. A tünetekért a legtöbb esetben a penészgomba és a poratka a felelős.
Gyógyszerallergia
A gyógyszerallergiának különböző típusai vannak. A késői típusú, amikor a beteg már több napja szed egy gyógyszert, mire jelentkeznek rajta a tünetek, például bőrkiütések. A gyógyszerallergia okozta bőrkiütéseknek nagyon jellemző a kinézetük, kokárda vagy körkörös céltábla alakúak. Ezeket a bőrgyógyászok könnyen felismerik.
A reakciók terén a másik véglet az azonnali, nagyon erős és roppant veszélyes reakció, az anafilaxiás sokk. Ez hirtelen vérnyomáseséssel, gégeödémával, csalánkiütéssel jár. Az allergia nem dózisfüggő, vagyis aki allergiás egy gyógyszerre, bármilyen kis adagban is találkozik vele, az allergiás tünetek jelentkezni fognak nála.
Gyakori allergének a penicillintartalmú gyógyszerek és a szulfonamidok. A legelterjedtebb fájdalomcsillapítók tartalmaznak aminofenazon-származékokat, ezek is kiválthatnak allergiát. Továbbá allergiát okozhatnak a helyi érzéstelenítők, például a lidokain, a jódtartalmú szerek, például sebfertőtlenítők.
Ételallergia
Az ételallergia oka az étel valamely összetevőjével szemben kialakuló immunrendszeri érzékenység. Előfordulásához a tüneteket megelőzően legalább egyszer már találkoznia kellett a szervezetnek a kérdéses anyaggal.
Legelső alkalommal, amikor az ember elfogyasztja a problémát okozó anyagot, a szervezet veszélyesként ismeri fel. A veszélyhelyzet aktiválja az immunrendszert, mely eredménye többek között egy bizonyos ellenanyag termelése.
Amennyiben az ételt újra elfogyasztjuk, az nagy mennyiségű ellenanyagot és más kémiai vegyületet, például hisztamint szabadít fel. A leggyakoribb allergiát okozó ételek felnőtteknél: tojás, kagyló, halak, mogyoró.
Gyermekeknél a tej, a szójaételek, a kagyló, a mogyoró. Az ételallergia tünetei az igen enyhétől a súlyosig terjedhetnek. A leggyakoribb tünetek: csalánkiütés, hányinger, gyomorfájdalom, hasmenés, bőrviszketés, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, légutak duzzanata.
Az ételallergia a felnőttek kb. 1%-át, a gyermekek 7%-át érinti. A gyermekek ételallergiája sokszor felnőttkorra visszahúzódik.
Az ekcéma
Az allergiás bőrbetegségek leggyakoribb formái a különböző ekcémák. A bőrbetegség vörös foltokkal, nedvedző hólyagocskákkal jelentkezik, mely hólyagok felszakadva beszáradnak.
Az ekcémás tüneteket rohamszerű viszketési ingerek kísérik. Felnőttkorban a tünetek megjelenését jelentősen befolyásolja a stressz. A napfény viszont javíthat az állapoton.
A kisgyermekkori formára jellemző a rendkívül száraz bőr mellett a végtagok hajlataiban, a nyakon, a fül mögött megjelenő ekcémás tünetek. A tinédzserkori formánál a fenti tünetekhez a tenyereken és a talpakon megjelenő ekcéma is társulhat.
Mindezek hátterében persze többféle ok is állhat, a megfelelő kezeléshez komplex kivizsgálásra is szükség lehet. Leggyakrabban belgyógyászati problémák állnak a betegség hátterében. Gyomor-bélrendszeri panaszok, hormonális eltérések vagy lappangó diabétesz is provokálhat bőrtüneteket.
Az antibakteriális készítmények veszélyei
Az antibakteriális készítmények nemcsak a szervezet számára veszélyesek, hanem a hasznos baktériumokra is megsemmisítő csapást mérnek, és ezzel végeredményben fokozzák szervezetünk fogékonyságát a különböző betegségekre. Ezért a szakemberek a túlzott tisztaság veszélyeire is felhívják a figyelmet.
Egyértelműen növeli az allergiás betegségek megjelenésének esélyét, ha a gyermek túlzottan steril, „antibakteriális” környezetben nevelkedik. A szervezetének ugyanis az immunrendszer megfelelő éréséhez szüksége van azokra a mikrofertőzésekre, amelyeket egy normál, nem „túlfertőtlenített” környezet biztosíthat számára.
Ennek hiányában később szervezete az egyébként ártalmatlan, számára nem káros anyagokat is veszélyesként fogja értékelni, és túlérzékenysége következtében megjelenik az allergia.
Az allergia és a lélek
A természetgyógyászok szerint az allergia tipikusan pszichoszomatikus betegség. Jelentkezhet a bőrön, akkor baj van a határainkkal, a kapcsolatainkkal, amikor nem tudunk gyengédséget adni, sem elfogadni.
Ha a tüdő, a lélegzés működésével kapcsolatos az allergia, az a szabadság, függetlenség iránti kielégületlen vágyunkat jelzik. Az emésztőrendszerben jelentkező allergiás tünetek a befogadással kapcsolatos hiányainkat mutatják, azt üzenik a környezetnek, hogy a világ megemészthetetlen.
Még nincs hozzászólás