A manipuláció természete
Habkönnyű vígjátéktól a társadalmi drámáig vezet Goda Krisztina filmrendező útja, aki hat év szünet után tért vissza a filmkészítéshez. Bár az utóbbi években teljesen átalakult az élete, sikeresen egyensúlyoz a család és a karrier világában. Legújabb filmjében, a Veszettekben elsősorban a hatalom és a manipuláció természete foglalkoztatja, egy rendvédelmi szervezet mindennapjainak ábrázolásával.
RIDIKÜL MAGAZIN 73 napig tartott a forgatás. Nagyon elfáradtál, vagy épp ellenkezőleg, feldobott a munka?
GODA KRISZTINA Egyáltalán nem fáradtam el, nagyon jó volt csinálni ezt a filmet! Többnyire hatnapos munkahetekkel dolgoztunk, általában csak a vasárnap volt szabad. Sokszor éjszaka is forgattunk, Kazincbarcikán, Budapesten és Várpalotán is volt éjszakai hetünk. A tervek szerint haladtunk, szinte mindent felvettünk, amit akartam, úgy érzem, az összes jelenet megvan.
RM Milyen volt a találkozás a vidéki Magyarországgal?
GK Nagyon jó volt a helyiekkel együtt dolgozni, sokan statisztáltak nálunk Kazincbarcikán és Várpalotán is. Kazincbarcikán egy hónapot töltöttünk, bejártuk a város összes részét, és nemcsak hogy nagyon kedvesen fogadtak minket, de elképesztően ügyesek is voltak. Nagyon ritkán adódik úgy, hogy a statisztéria egyértelműen jó. Az önkormányzat sokat segített, és a lakosok is, pedig volt egy-két nehéz helyszínünk, mint például a szanálásra ítélt Hámán Kató-telep. Nagyon tanulságos volt ott lenni.
RM A Veszettek nem ígérkezik habkönnyű vígjátéknak, hiszen egy erőszakszervezetet mutat be.
GK Ez egy dráma. Nekem ismerős a műfaj, hiszen a Szabadság, szerelem is dráma volt, a Kaméleon szintén, sőt, kisfilmeket is készítettem ebben a műfajban. Szerethető karakterek, izgalmas fordulatok, sok akció lesz ebben a filmben, ami talán segít abban, hogy a „dráma” szó hallatán ne meneküljünk el a moziból. Azt gondolom, hogy izgalmas és feszült film készülhet belőle.
RM Nem félsz a gárda-bélyegtől?
GK Nem félek tőle, ez valóban egy erőszakszervezetről szól, de nem a gárdáról, ezt mindig el is mondom, egyszer majd csak megértik. Mi egy fiktív szervezetről beszélünk, az már mindenkinek a szíve joga, hogy mivel azonosítja. Akár még az SA-val is párhuzamba lehet hozni, az SS elődszervezetével, de sok más modellel is, nem csak a gárda létezik. A forgatókönyv Czető Bernát László Kakukk című kisregényének az adaptációja. Egy egészen speciális történet, ami eredendően nem erőszakszervezetről szól.
RM Az adaptáció mennyit változtat az eredeti anyagon?
GK Minden adaptáció eltér az eredetitől, ennek így kell lennie. A filmben másképp mondjuk el a szereplők gondolatait, itt dramatikus helyzeteket kell teremteni, tehát egy egészen más megközelítést igényel a forgatókönyv, mint a regény. Talán nem tud olyan teljességgel visszaadni egy történetet egy film, mint egy regény, mégis az élő szereplők látványa hozzáad valami olyasmit, amire viszont a regény nem képes.
RM Mennyire foglalkoztatnak a minket körülvevő, úgynevezett társadalmi problémák? Hiszen ez a történet is egy munkanélküliséggel küszködő kisvárosban játszódik.
GK Nem nagyon szoktam politizálni, mert annyira nem érdekel, bár nyilván azért hat az életünkre, és bizonyos folyamatoktól elég nehéz távolságot tartani, de nem emiatt indul el egy film. Általában jön egy gondolat, amihez valamiért közöm van, ami valamiért vissza-visszatér hozzám. Minden filmemnél így történt, most is. Már régóta nagyon érdekelt a hatalommal való visszaélés. Egy csomó olyan filmhez, könyvhöz vonzódtam, ami hasonló kérdésekkel foglalkozik.
RM Hogyan választod ki a színészeidet?
GK Próbafelvételeket készítek, és Mandel Helga színészegyeztető is nagyon sokat segít, szinte minden filmemben együtt dolgozunk. Ez egy nagyon hosszadalmas, és macerás folyamat, de nem lehet másra bízni. Ott kell lennem, látnom kell, instruálnom kell a színészeket, nem mindegy, hogy mit mondok nekik. Abban nem hiszek, hogy a rendezőnek lelki életet kell élnie a színészeivel, mert egy próbafelvételen tökéletesen kiderülhet, ki hol tart, és mennyire alkalmas a szerep megformálására.
RM Mi a következő lépés a forgatás után? Alig várod, hogy elkezdődjön a vágás?
GK Alig várom, hogy elmenjünk nyaralni! Aztán másfél hét szünet után beülök a vágószobába, és folytatódhat a munka. Néha jó, ha egy kis szünetet adok magamnak is, meg az anyagnak is.
RM Mit csinál egy filmrendező, amikor nem forgat? Túl azon, hogy készül a következő filmjére. Te hat évig nem forgattál.
GK Én várni akartam. A kislányom miatt, mert ez egy olyan szakma, ami nehezen egyeztethető össze, vagy inkább azt mondom, hogy összeegyeztethetetlen egy kisgyerek születésével. Először azt gondoltam, hogy hat hónap után már újra dolgozni fogok, ebből lett aztán másfél év, amíg egyáltalán nem dolgoztam, és utána is olyan feladatokat kerestem, amik a gyerekkel kompatibilisak voltak. Inkább írói munkákat vállaltam, kisebb rendezést, reklámokat például. Dolgoztam dramaturgként, de nagyon jó volt visszatérni a filmkészítéshez.
RM Ezek szerint a te életedet is alaposan megváltoztatta a kislányod születése.
GK Teljes életformaváltást hozott. Másképp nekem nem is ment volna. Ismerek olyan anyukát, aki a szülés után egy héttel már a munkahelyén ült, de nekem csak úgy ment, ha az egész valómmal részt vettem benne. Ez, persze, önfeladással jár, de sok jót is kapok cserébe. Aztán egyre könnyebbé válik minden, ahogy múlnak az évek.
RM Tavaly jelent meg a Berti, a rózsaszín barika című rajzfilmsorozat, amit te írtál, sőt, annak mesekönyvváltozata is. Ezek szerint foglalkoztatnak a mesék?
GK Két epizód készült el belőle, nagyon szerettem, én inkább az írója voltam, Udvardi Jenő a rendezője, hiszen animációról van szó. Szívesen folytatnám tovább, de ez nagyon költséges műfaj. Szeretem a meséket, és van is egy, amit már régóta megrendeznék, az M1-en is dolgoztam a Lóti és Futi sorozatban, de azért továbbra is a filmrendezés érdekel a legjobban.
RM Pedig dramaturgként is számon tartanak a szakmában.
GK Szeretem is csinálni, nagyon élvezem a sztorielemzést, könnyen is megy. Dolgoztam a Kincsem forgatókönyvén, Az isteni műszakban, és a Swing című filmben. Színházban is szeretnék rendezni. Ha minden jól megy, Schell Judittal és Csányi Sándorral fogunk együtt dolgozni tavasszal a Thália Színházban. Mégis, nekem a film az első.
RM Volt olyan a pályád során, amikor meg kellett valamit csinálnod, a körülmények rákényszerítettek, hogy elvállalj valamit, amihez nem sok közöd volt?
GK Persze, előfordult. De azért igyekszem olyasmin dolgozni, ami örömet is okoz. Általában, amit csinálok, azt szeretem is. Ha valami már nem érdekel igazán, azt előbb-utóbb abbahagyom.
RM Mennyire érzed magad szerencsésnek a pályádon? Nekem úgy tűnik, hogy amit nagyon akarsz, azt előbb-utóbb eléred, és meg is rendezed.
GK Azt hiszem, alapvetően szerencsés vagyok. Igen. Úgy érzem, jól oldódnak meg a feladványok az életemben.
RM Angliában és Amerikában tanultad a filmkészítést: mi lenne, ha egyszer csak felkérés érkezne Hollywoodból?
GK Nem tudom, nem szoktam előre okoskodni. Ha érdekel egy felkérés, azt megcsinálom. Teljesen mindegy, hogy hol, Kazincbarcikán vagy Los Angelesben. Már sok forgatókönyvet kaptam külföldről, hogy rendezzem meg, de egyik sem tetszett. Az a kérdés, hogy jó-e az alapanyag, és az eddig hozzám eljutott könyvek közül csak kettőt vettem fontolóra. Ügynököm nincs, és a volt iskolatársaimmal is csak laza kapcsolatban vagyok, hiszen mindenki dolgozik, és jórészt családjuk van, de azért e-mailezgetünk.
RM Mennyire figyeled a filmeket, mennyire követed a fesztiválokat?
GK Mostanában alig volt időm filmet nézni, de alapvetően azért jó, ha az ember tudja, mi történik körülötte. Azt nem szeretem, ha valaki trendfüggő, és a legeladhatóbb filmekben gondolkodik. Abból lesz valaki, aki tényleg beleszeret egy történetbe, és annak talál valamilyen eredeti formát.
RM Mit jelent a számodra a szabadidő?
GK Azt szeretem a legjobban, ha olyan napot szervezhetek magamnak, amikor semmilyen kötelezettségem sincs, akár ki sem kell mozdulnom otthonról. Ha nem történik semmi, az is nagyon jó. Most például elhatároztam, hogy megint sokat szeretnék olvasni, ne csak az legyen, hogy esténként tíz oldal elolvasása után elalszom a fáradtságtól.
RM Gondolsz-e már a következő filmre, vannak-e terveid?
GK Közvetlenül a forgatás után most még nehéz másra gondolni, de vannak közös terveink Divinyi Réka forgatókönyvíróval. Azt hiszem, egy picit még várni kell, amíg kiderül, mire lesz érdemes feltenni a következő három-négy vagy akár több évet.
Még nincs hozzászólás