A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

A halasi csipke, a Kodály-módszer és a fröccs

Tudod-e vajon, hogy mi a közös a csabai kolbászban, a szódavízben, a Hévízi-tóban, a Kürt adatmentésben és Béres-cseppben? A felsoroltak valamennyien hungarikumok. A hungarikum egy gyűjtőfogalom, olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző. Olyan tájat, épített környezet, amely csak Magyarországon vagy magyarlakta településen található.

Fotó: Shutterstock.com

Cikkünk írásakor 76 hungarikum volt a Magyar Értéktárba bejegyezve. A többségét jól ismerjük, büszkék is vagyunk rá, nem kell külön beszélnünk róluk. Ezért úgy gondoltuk, hogy összeállításunkban inkább a kevésbé ismertekről ejtünk néhány szót.

Na jó, de mitől hungarikum valami?

Először is tisztáznunk kell, hogy mitől válik valami hungarikummá. Nos, ezt az elég bonyolult folyamatot a hungarikumtörvény rögzíti és szabályozza. A törvény egy kezdeményezésből indult, melynek célja az volt, hogy a nemzeti értékeket összegyűjtse, értéktárakba rendezze és védje meg. A törekvés hatására született meg végül a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény. A hungarikummá nyilvánításhoz pályázni kell. A

pályázat elbírálása többlépcsős, ha végig sikeres, akkor a Hungarikum Bizottság felveszi a pályázót a Magyar Értéktárba. Pályázni tulajdonképpen bármivel lehet, amely vagy aki a magyarság és a magyarországi államalkotó nemzetiségek tevékenységéhez, termelési kultúrájához, tudásához, hagyományaihoz, gasztronómiájához, kulturális örökségéhez, a magyar tájhoz és élővilághoz kapcsolódik. Nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden érték számíthat erre a kitüntetésre és védelemre. Nézzünk néhányat.

Gasztronómia: a fröccs és a magyar szürke marha

Fotó: Shutterstock.com

A gulyáslevesről, a dobostortáról és a többi tipikusan magyar ételről korábban már részletesen írtunk (Ridikül Magazin, 2021.3. szám). Van azonban néhány kevésbé ismert, a gasztronómiában fontos hungarikum.

Ilyen például a magyar szürke marha húsa. Arról, hogy ez a szilaj, jellegzetes szarvakkal büszkélkedő, nagy erejű állat honnan és mikor került Magyarországra, ma is vitatkoznak a szakemberek. Vannak, akik szerint honfoglaló őseinkkel jöttek, behozhatták a kunok, de kalandozó hadjárataik során Nyugat-Európából a magyarok is. Esetleg a középkorban nálunk legelésző őstulokból tenyésztették ki. Tulajdonképpen mindegy is.

Bár a tatárjárás után eltűntek, idővel ismét megjelentek az Alföldön. A szürke marha a középkortól kezdve az ország legfőbb exportcikkének számított. Évente százezernyinél is többet hajtottak a távoli, nyugati piacokra. Volt idő, amikor csak Nürnbergbe hetvenezret. A félvad állatok tereléséhez, a rablóktól és a vadállatoktól való megvédéséhez fegyverfogatásban jártas, harcedzett férfiak kellettek. Ők voltak a hajdúk, akik a török hódoltság korában a marhapásztorkodást felcserélték a zsoldos katonai szolgálattal.

Az olyan történelmi hírű családok, mint a Zrínyiek, Thökölyek, Nádasdyak is foglalkoztak marhakereskedelemmel, és vagyonuk jelentős része származott ebből. A kiváló minőségű, és ezért drága szürke marha húsának titka az, hogy az állatot tavasztól késő őszig a legelőn tartják, friss füvet legel és télen is csak természetes takarmányt kap. Ezért a húsa kevés vizet tartalmaz, és nem zsíros. Az a kevés faggyú, amely a hús rostjai között található, sütésekor, főzésekor eltávozik, ezért tartják nagyon egészségesnek.

A fiatalabb állatokból sülteket, míg az öregebbekből inkább leveseket szoktak készíteni. Az 1960-as években, amikor a legelők fogytak, és az állattartás egyre inkább az istállókba szorult, az állatok pedig tápokra, a szürke marha majdnem kihalt. A 2008-ban a magyar kormány kezdeményezte az Európai Bizottságnál a „magyar szürkemarha-hús” oltalom alá helyezését, mely 2011-ben meg is történt. Azóta húsa ismét egyre értékesebb és keresettebb. A szürkemarha-állomány létszáma egy ideje emelkedik, tenyésztését a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete koordinálja.

És ha vasárnapi ebédre egy jó kis szürke marha húsából főzött levest készítünk, s a levesben főtt hús mellé jófajta tormát kínálunk, a jó emésztéshez legmegfelelőbb a szintén hungarikumnak bejegyzett fröccsöt inni. A fröccs borból és a szintén hungarikumnak bejegyzett szódából készül.

A szénsavval dúsított vizet, vagyis a szódát, bár nem Jedlik Ányos találta fel, de 1826-ban ő tette lehetővé az ital olcsó, nagyüzemi előállítását. Kedvenc itala a saját termékével hígított bor volt. Egy anekdota szerint egy borozgatás alkalmával Jedlik szódájával felspriccelt borát kóstolva Vörösmarty jegyezte meg, hogy a Spritzer, melynek az italt addig nevezték, túl németes hangzású. Legyen inkább neve fröccs!

Egészség: a 100 éves védőnői hálózat

Fotó: Shutterstock.com

„Két álló hétig járt a beteghez a bába. Nyolc napig kis teknőben megkente tetőtől talpig. A homlokán kezdi a kenést, majd elől és hátul keni, aztán a karokat, végül a lábakat meghúzogatja háziszappanos meleg vízzel. Aztán megfüröszti a kicsit a nagy teknőben háziszappanos vízzel. Kimossa, hogy ne legyen szájgombás. A fürösztések elvégzése után kimossa az anyának is meg a gyermeknek is a ruháját, meg a pelenkát” – írta Kiss Lajos a Szegény asszony élete című könyvében a múlt század negyvenes éveiben.

Abban az időben, amikor ezer újszülött közül Budapesten 15, a falvakban 25 meghalt. Pedig a csecsemőhalandóság csökkentése, a gyermekágyi láz visszaszorítása érdekében már 1915-ben létrehozták a védőnői hálózatot, mely az Országos Stefánia Szövetség megalakulásával kezdődött. A szövetség névadója és védnöke Stefánia belga királyi hercegnő volt.

A hercegnő nem véletlenül érezte szívügyének a gyermekek sorsát. Neki és nővérének, Lujzának nehéz gyermekkora volt. Édesanyjuk nem szerette férjét, és semmilyen érdeklődést nem tanúsított férjétől való gyermekei iránt. Édesapjuk, Lipót sem töltötte idejét két leányával. Stefánia félig még gyermek volt, alig tízéves, amikor a királyi udvarok már tárgyaltak a férjhez adásáról. Ezért is tartotta fontosnak a gyermekek és anyák védelmének támogatását.

1927-ben Johan Béla, az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója vidéken is megszervezte ezt az egészségvédő munkát. A szolgálat védőnői 1930-tól olyan képzésben részesültek, mely kettős képesítést adott: ápolónői és védőnői oklevelet. A negyvenes években már több mint ezer védőnő közel hétmillió ember gondozását jelentette. Ők szervezték meg a védőoltásokat, ezek eredményeképpen jelentősen csökkentek a járványos megbetegedések.

A II. világháború után hozták létre azt a Magyar Védőnői Szolgálatot, amely a mai napig működik. A védőnőket már negyven éve az orvosi egyetemek Egészségtudományi Karán képzik. Feladatuk a várandós és gyermekágyas anyák és a gyermekek gondozása születésüktől a tanköteleskor végéig. Részt vesznek a gyermekek szűrésében, az elsősegélynyújtásban, illetve a nevelési-oktatási intézmények egészségnevelő tevékenységében. Nekik is köszönhető hogy csecsemőhalálozásunk európai színvonalú, mindössze 4,9%.

A ’védőnő’ kifejezés egyébként Tauffer Vilmos szülész-nőgyógyász professzortól származik, aki 1917. október végén, a védőnőkről tartott előadást. „Ilyen munkára csak melegszívű és intelligens nő való, ki e veleszületett és belenevelt értékes lelki tulajdonságokhoz még hozzá tanulta, amit higiénés gyermekápolási és szociális szempontból tudnia szükséges avégből, hogy az anyáknak és csecsemőknek támogatója lehessen a család és a nemzet érdekében” – mondta a kor híres szülészorvosa.

Természeti környezet: a tiszavirágzás

Fotó: Shutterstock.com

Soha nem fogom elfelejteni. Egy ízben, jó néhány évvel ezelőtt, a Balaton mellett, Szigligeten nyaraltunk, egy bérelt házban. A ház egy feltöltött mocsaras, nádas részen épült. Június volt, amikor úgy délután öt óra körül a szobákat és a kertet kis szárnyas állatok lepték el olyan sűrűn, hogy szinte a szánkat, a szemünket sem mertük kinyitni. Elmenekültünk előlük. Mire este hazaértünk, a házunkat vastagon beborították a kicsi, szárnyas állatkák tetemei.

Akkor néztem először utána annak, hogy mi lehetett ez az akkor számunkra ismeretlen, ezért félelmetes jelenség. Persze ma már tudom, hogy ez volt a tiszavirág látványos rajzása, mely a világon ma már egyedül hazánkban figyelhető meg, védett természeti érték, és ekképpen hungarikum.

A különleges természeti jelenséget több évig tartó fejlődés előzi meg, amely jellemzően a Tisza hazai szakaszain figyelhető meg minden év júniusának közepén. E rövid életű, tömeges násztáncot járó rovarokról, a kérészekről, már az ókorban Arisztotelész is említést tett. Korábban Skandináviát és a mediterrán területeket kivéve egész Európában közönséges fajnak számított, de az 1900-as évek első harmadában kihalt Nyugat-Európából, és Közép-Európában is jelentősen lecsökkent az állománya.

A tiszavirág a legnagyobb európai kérész. Egy nőstény általában 7-8000 db petét ejt a víz felszínére, melyek a fenékre süllyedve kezdik meg lárvaéletüket. A lárvák fejlődése kedvezőtlen években akár 4 évig is eltarthat, s közben kb. 20-szor vedlenek. Növekedésük végeztével kezdődik a rajzás, mely az életükre nézve rendkívül veszélyes folyamat.

A talajból előbújó kérészbabákat a halak azonnal felfalják. Ha egy-egy mégis túléli ezt, és megjelenik a felszínen, egy élelmes, vízből felbukkanó hal vagy egy jó szemű, parti fákról leselkedő madár elkapja. A természet persze gondoskodik róluk, nem hiába vannak ezernyien, amikor elkezdődik a fő rajzás. Ilyenkor már milliónyian repülnek a víz felett. A rajzás késő délután kezdődik, és estére be is fejeződik. Ezért mondjuk a rövid életű dolgokra, hogy tiszavirág- vagy kérészéletűek.

Azonkívül, hogy a tiszavirágzás egy rendkívül látványos esemény, fontos ökológiai jelentősége is van. Számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak, és pontosan jelzik a vizek ökológiai állapotát. A 60-as, 70-es években a Tisza mellé telepített vegyipari gyárakból kikerült szennyezések jelentősen csökkentették állományukat. Ma azonban, ha június derekán arra járunk, és szerencsénk van, újra megfigyelhetjük ezt a különös jelenséget.

Épített környezet: Torockó

Fotó: Shutterstock.com

Torockó épített öröksége határon túli hungarikum. A magyar határtól körülbelül 300 kilométerre található falu lakosságának 80 százaléka magyar. Itt található a talán legépebben és leghitelesebben fennmaradt népi építészeti együttes. Erdély legnyugatibb székely végvára az egyik legszebbnek tartott erdélyi település. Különös figyelmet érdemel gazdag népviselete, hímzései és bútorfestészete, valamint az 1870-es évek tűzvészei után épült szász stílusú ’fehér házai’.

A falu mellett 1130 méter magasra tornyosul Erdély egyik legjellegzetesebb sziklatömbje, a néphit szerint emberalakot megmintázó Székelykő. Az Erdélyi-érchegység keleti peremén húzódó Torockói-medence másik magyarlakta települése Torockószentgyörgy. A két falu igazi kis etnikai szigetként maradt meg a minden oldalról magas hegyekkel határolt medencében. Ma a világörökség része.

Torockó ékességét jelentő kétablakos, fehér házakat az UNESCO évente anyagi támogatásban részesíti. A torockói unitárius templomot terjedelmes régi várkastély környezi, mely a csapások idején védhelyül szolgált a lakosságnak. A templomot a falubeliek kézimunkái díszítik. A népviselet az ősi magyar és német keveréke, kevés fehér kék és zöld szín használatával kiválik a többi erdélyi öltözet közül. Jellegzetes darabja a piros csizma, az eladósorban levő lányoknál az aranyhímzéssel díszített párta, a fémlemezkékkel díszített ing és télen a prémes mellények, kabátok.Ma már sajnos csak pünkösdkor hordják a népi ruhákat, és konfirmálási ünnepségen láthatjuk e színes-díszes öltözéket.

A falu egyik élő népszokása a farsangtemetés. Az ünnepi menetben van egy farsangot jelképező koporsó, ezt kísérik a maszkos figurák: cigányok, bohócok, ördögök, szenesember, kutyapecér és két vénlány, aki nem talált férjet a farsang idején. A menet elején betyárok pattogtatják ostorukat, majd a főtéri forrásnál összetörik a koporsót és vízbe dobják. A papnak és kántornak öltözött személyek elmesélik az eltelt év eseményeit.

Torockó főtere nemrég Europa Nostra-díjban részesült. A helyiek azt mondják, hogy Torockón a Nap kétszer kel fel. Korán reggel megjelenik az égbolton, a Székelykőtől balra, majd elbújik a Székelykő mögé, és csak később emelkedik olyan magasra, hogy bevilágíthassa az egész falut. Ezt a különös jelenséget az 1130 méteres észak–dél vonulatú Székelykő sajátos alakja okozza.

Kulturális örökség: a solymászat

Fotó: Shutterstock.com

A solymászok állítják, hogy különös, ősi barátság alakul ki a ragadozó madarak és gazdáik között. S ezt el is hiszi az ember, ha közelről figyelheti az ember bőrkesztyűs kezén ülő félelmetes madarat, ha belenéz hatalmas, titokzatos, sárga szemeibe. A solymászat tudományát a magyarok a perzsáktól sajátították el, s fejlesztették tökéletesre az évszázadok során.

Valószínűleg már a honfoglaláskor is használták ezt a csodálatos madarat. Erről tanúskodik eredetmondánk, melyben Emese ősanyánkat álmában egy sólyom, más néven turul termékenyítette meg. A tizenegyedik században már kétségkívül vadásztak sólyommal a magyarok, hiszen a Bécsi Krónikában látható ábrázoláson Álmos herceg, Könyves Kálmán öccse vadászik varjúra sólyommal. II. Endre 1231-ben a megtiltja, hogy a királyi solymászok nemesi birtokokon vadásszanak, mert a lóhátról űzött solymászattal jelentős károkat okoztak.

Ekkoriban a királyi solymászok az ország különböző részein külön községekbe települtek. Emléküket ezeknek a településeknek a nevei őrzik. Ilyenek a Sólymos, Sólyomkő, Sólyomszikla, Zólyom, amelyek nagyra becsült, értékes területeknek számítottak, mivel a később idomításra kerülő sólyomfiókákat innen szerezték be. Az örökösök gyakran pereskedtek egy-egy sólyomfészkelő hely birtokáért.

A solymászatot nemcsak a királyi udvar, hanem a főurak is gyakorolták. Erre közvetett bizonyíték a sólyomfészekért folyó vetélkedés. Egyházi férfiak is hódoltak a vadászatnak ezzel a fajtájával. Azt, hogy milyen ruhát viseltek, onnan tudjuk, hogy Zsigmond király korából egy remekművű miniatűr maradt ránk az 1434. évi kalendáriumból, melyet a Nemzeti Múzeum őriz.

Térdnadrágos, állán átkötött, hatalmas kalapot viselő solymász bal öklén szárnyát verdeső solymászmadarat hoz, jobbjával kutyát vezet. Jannus Pannonius költeményeiből azt is tudjuk, hogy milyen állatokra vadásztak sólyommal Mátyás király idejében.A magyar solymászmadarakat egész Európa ismerte. Egy jól idomított magyar sólyom kincset ért.

Az újkori hivatásos solymászok megjelenése a múlt század negyvenes éveire tehető. Ekkor a madarak fő feladata a halastavak védelme volt a halpusztító gémekkel szemben. A magyar solymászörökséget és -hagyományt ápoló szervezet a Magyar Solymász Egyesület. Neki is köszönhető, hogy a magyar solymászat 2012-ben az UNESCO Élő emberi örökség listájára került, és még ebben az évben hungaricum címet kapott.

AMIK ÉS AKIK EDDIG ÉRDEMESSÉ VÁLTAK A HUNGARIKUM CÍM VISELÉSÉRE

Fotó: Shutterstock.com

Gasztronómia, élelmiszer

  • Pálinka 
  • Csabai, gyulai, debreceni páros kolbász, a Pick és a Hertz szalámi
  • Tokaji aszú, Unikum, Törley pezsgő, egri bikavér
  • A szódavíz meg a fröccs
  • Kalocsai és szegedi fűszerpaprika-őrlemény meg a Piros Arany és Erős Pista
  • Magyar akác és akácméz
  • Makói vöröshagyma
  • Magyar szürke szarvasmarha
  • Kürtős kalács

Állattenyésztés

  • A magyar pásztor- és vadászkutya fajták

Növénytermesztés, szépségápolás,  gyógyászat

  • Szőregi rózsatő
  • A Béres-csepp és ILCSI szépítőfüvek natúrkozmetikai termékei
  • A Magyar Védőnői Szolgálat mint nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer
  • A Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat
  • Kabay János gyógyszervegyészeti tevékenysége és életműve

Informatika

  • Neumann János életműve az informatika és a számítógépek világában
  • Kürt-adatmentés

Porcelán, csipke, népművészet

  • A Zsolnay-, a herendi, a hollóházi porcelán és kerámia
  • A halasi csipke
  • A matyó és kalocsai népművészet

Építészet, tájegységek

  • Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
  • Hollókő-Ófalu, Ópusztaszer, a Pannonhalmi Bencés Főapátság
  • Pécsi ókeresztény sírkamrák
  • Fertő, Tokaji-borvidék, a Hortobágyi Nemzeti Park és a magyar tanya

Hagyományok, szellemi hagyatékok

  • A busójárás, solymászat, IX–XI. századi magyar íj
  • Gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka
  • A Kodály-módszer
  • A 100 Tagú Cigányzenekar, a magyar nóta és a magyar operett.
  • Magyar Huszár
  • Pálos rend
  • Csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely
  • Magyar népmesék rajzfilmsorozat

Sport

  • Puskás Ferenc világszerte ismert és elismert életműve
  • Klasszikus magyar szablyavívás hagyománya

Természeti környezet

  • Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai
  • Kaptárkövek és bükkaljai kőkultúra
  • Tiszavirágzás

Turizmus és vendéglátás

  • Karcagi birkapörkölt
  • Gundel-örökség – Gundel Károly gasztronómiai és vendéglátóipari öröksége és a Gundel étterem
  • A bajai, a tiszai halászlé
  • Gulyásleves
  • Dobostorta

Fotó: Shutterstock.com

Címkék: mátyás király, fröccs, hungarikumok gyűjteménye, janus pannonius, szürke marha, torockó, magyar értéktár, szürke szarvasmarhát tenyésztők egyesülete, szódavíz, solymászat, tiszavirágzás

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!