A gyógyító tudat
Ki gondolná, hogy egy komolyabb betegség, sérülés gyógyítása közben adott jó tanács, mely szerint pihenjünk sokat, éljünk stresszmentes életet, akár a legnagyobb jóindulattal kimondott halálos ítélet is lehet.
Egyre több kutatás igazolja azokat a feltevéseket, hogy az egészség visszaszerzéséért küzdelemre, ehhez pedig megfelelő mennyiségű stresszre van szükség. Szendi Gábor pszichológus a blogjában idéz egy vizsgálatot, amelyben úgy találták, hogy a reménytelenséget, beletörődést mutató, mellrákkal műtött betegek 90, míg a „küzdőknek” csupán 30 százaléka halt meg az operációt követő tíz évben.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindennap fel kell idegesíteni különböző munkahelyi konfliktusokkal egy rákkal küzdő beteget. Hanem azt, hogy jó lenne, ha az onkológus és a pszichológus kéz a kézben gyógyítva „stresszelné" a páciensek küzdőszellemét, mozgósítva őket, hogy maguk is tehetnek az egészségükért, és az életükért, higgyenek a bennük rejlő gyógyító erőkben.
Fejfájás
Tarkótájon kezdődik, tompa nyomás formájában, és onnan terjed rá az egész fejre. Nyomó, szorító, nem lüktető fájdalom, ami gátolja, de nem akadályozza (mint a migrén) a munkavégzést. Erős és tartós teljesítménykényszer, túlzott szellemi munka vagy a szorongás, esetleg csalódás, gondok okozzák.
Izomfájdalmak
A hát- és vállizmunk merev, mintha kőből lenne, görcsöl a vádlink, recseg a derekunk. Az évekig tűrt feszültség miatt akár reumatológiai panaszok is felléphetnek.
Hasmenés
A szorongás adrenalinlöketet ad, a gyomortraktus nem szűri megfelelően a vizet, a szervezet lassítja az emésztést - az eredmény túlzott székletürítés. A másik oka, hogy tartós stresszhelyzetben azt esszük, ami a kezünk ügyébe kerül, többet dohányzunk, és/vagy kávézunk, s ezek együttesen hozzájárulnak a bélflóra egyensúlyának felborulásához.
Hányás
A stresszhelyzetre adott kóros viselkedési válasz, a szervezet vízháztartásának jelzése. Akár ciklikus is lehet: bizonyos betegek mindennap nagyjából azonos időpontokban küzdenek a kellemetlen rohamokkal.
Hajhullás
A stresszhelyzetek állandósulása esetén kialakulhat az alopecia areata, melynek következtében az immunrendszer a hajhagymák ellen fordul. Ennek szélsőségesebb formája a telogén effluvium, mikor a haj 70 százaléka is kihullhat, viszonylag rövid idő alatt. A stressz elmúltával, a kiváltó okok feldolgozásával azonban hajunk általában magától kinő újra.
Szívinfarktus
A hordozott harag és a következtében kialakuló hormonális és idegrendszeri izgatott működés a szívkoszorúerek legnagyobb ellensége. Bizonyított, hogy a szívinfarktus kialakulása sok tényezőn múlik, a pszichológiai tényezőnek jelentős berobbantó, provokáló szerepe van.
Az úgynevezett jó stressznek tehát gyógyító ereje van. Ahogyan a Ridikül műsorban vendégünk, a túsztárgyalások szakértője, Végh József is elmondta: amerikai katonáknál figyeltek fel annak fontosságára, hogy mit hall a sebesült a sérüléseiről. A „lelőtték, kinyírták”, és a csupán „eltalálták” kifejezések közt óriási a különbség, a harctéren a katonák 25-30 százaléka a sebesülés tudatába hal bele, nem a sérülésbe.
Ezt az élményt fogalmazta meg az Aranyanyu Ridikül Magazin-különdíjasa, Mangó Gabriella is, amikor azt mesélte, szilárdan hiszi, hogy súlyos autóbalesetét követően az a mondat mozgósította az energiáit, amit a mentőorvos – igaz, némi hezitálás után – a kérdésére válaszolt: „fel fog gyógyulni”.
A stressz akkor hasznos tehát, ha pozitív irányba aktivizálja az erőket, vagy ha segít gyorsan alkalmazkodni a környezet változásaihoz.
A tartós stresszállapot ugyanakkor abban az esetben is kimerítő, ha valamilyen jónak az érdekében mozgósít – hát még akkor, ha értelmetlen, megoldhatatlannak látszó, nem múló konfliktusok eredményezik. Az ekkor keletkező negatív stressz (tudományos nevén a distressz) frusztrációt okoz, tehetetlenség, düh, idegesség és szorongás kíséri.
Ebben a felfokozott állapotban, „szervezetünk felkészül, hogy védekezzen, minden szervünk támadásba lendül: emelkedik a vérnyomás, a májból a zsír és a cukor kiáramlik a szervezetbe, bekapcsol az önvédelmi funkció, de mivel nincs valódi támadás, elmarad az akció (az ember mégsem ölheti meg a főnökét) – írja egyik cikkében Bagdy Emőke pszichológus.
– A szervezet számára ezek a meghiúsított, támadásra készülő folyamatok ártalmasak, és megmaradhat a magas vérnyomás, a gyors szívműködés, a magas vércukor- és vérzsírsavszint, amely majd bizonyos idő elteltével testi-lelki betegségekhez vezet, például szív- és érrendszeri betegségekhez, gyomor- és bélrendszeri problémákhoz, krónikus gyulladásokhoz.”
Még nincs hozzászólás