A cica meg a nyávogás összetartoznak
Egyes becslések szerint minden huszadik ember rosszul hall. A rossz hallás nagyobb baj, mint amekkorának látszik. Aki rosszul hall, elszigetelődik az emberektől: kimarad a beszélgetésekből, nehezére esik a telefonálás és az ügyintézés. A rosszul halló gyerekek lemaradnak a tanulásban, és nehezebben szocializálódnak.
A siketség oka lehet az, hogy a hang nem jut el a fülünk belsejébe. Vagy eljut, de a belső fül nem képes érzékelni. Végül az is megeshet, hogy az agy felé vezető idegpályák sérülése miatt nem halljuk a hangokat.
Ezeknek az okoknak a hátterében sok minden állhat: betegség, baleset vagy akár örökletes rendellenességek. Az okoktól és a tünetektől függően audiológus szakember tud ajánlani megoldást.
Kulcscsomós hallásvizsgálat
Gyerekek esetében nagyon fontos, hogy már újszülöttkorban kiderüljön a baj. Ma már az első hallásvizsgálat a születés után megtörténik a kórházban.
Azonban 16 évvel ezelőtt, amikor Kulcsár Dominika megszületett, a kórházak újszülöttosztályain a csecsemők hallását még egy igen egyszerű, ám teljesen megbízhatatlan módszerrel ellenőrizték.
Megcsörgettek egy kulcscsomót a baba mellett. Ha összerezzent, felállították a diagnózist, ép hallású újszülött. Ez történt éppen Dominikával is.
A kislány komplikáció nélküli terhességből négy kiló huszonöt dekával született. Amikor hazaadták tökéletesen egészségesnek gondolták a szülők.
Hat hónapos koráig észre sem vették, hogy siket
A kislány időben gőgicsélni, gagyogni, gügyögni kezdett. Amikor anyukája fölé hajolt, boldogan nevetett és rugdalózott. Időben négykézlábra állt, és ülni kezdett.
– A siket gyerekek – magyarázza Tímea, a kislány anyukája – hat hónapos korukig minden hangot ugyanúgy formáznak, mint az ép hallásúak. Ez egy velük született genetikai program szerint történik. Ezért történhetett, hogy sokáig nekünk sem tűnt fel, hogy a gyerek nem hall.
Fantasztikusan tudta kompenzálni ezt a hiányosságát. Nagyon figyelte az arcokat, és ha ránk nézett, és mondtunk neki valamit, úgy tűnt, megérti. Már féléves volt, tudott ülni, amikor feltűnt nekünk, hogy ha nem látja az arcunkat, nem reagál a nevére.
Akkor elkezdtük próbálgatni. Leejtettük a kulcscsomót a háta mögött, tapsoltunk, de nem rezzent össze. Ekkor kezdődött a vesszőfutásunk. Hallásvizsgálatokra, fejlesztőfoglalkozásokra cipeltük, hallókészülékeket kapott.
Megtanult szájról olvasni, és sikerült rendes óvodába íratnunk. De a beszédét csak én értettem, mert csak magánhangzókat mondott, a hallókészülékével csak azokat érzékelte.
Ma is tud szájról olvasni
Dominika szerint hallókészüléke alig ért valamit. Olyan volt, mintha állandóan egy papírzacskót zörgettek volna a füle mellett. Szájról olvasott, és ez nagyon fárasztó dolog volt. Délutánra mindig nagyon elfáradt.
– Ekkoriban fejlődött ki – mondja Dominika mamája – fantasztikus koncentrálóképessége, és az is, hogy nagyon kevés információból kellett mindent kikövetkeztetnie. Számára az emberek mimikája, testbeszéde rengeteg mindent elárul. Az egész apró rezdüléseket is észreveszi.
Egészen kicsi volt, amikor a fejlesztőpedagógus elmondta, hogy már létezik egy olyan műtét, melynek során a fül mögé beültetnek egy implantátumot, és jelentős eredményeket tudnak elérni a siketség megszüntetésében.
Sokáig nem mertünk belevágni, féltünk az eljárástól. Végül találkoztunk egy 14 éves fiúval, akinek már megcsinálták, és aki tökéletesen visszanyerte egy agyhártyagyulladás miatt elvesztett hallását.
A csodaimplantátum
A műtét két és fél órán át tartott, öt nap kórház után hazamehettünk. Egy hónap múlva beállították a külső egységet, és otthon megkezdődött a hallásrehabilitáció.
Dominikának meg kellett tanulni, hogy a cica meg a nyávogás, az ajtó meg a csapódása, a tenyér és csattanása összetartoznak. Meg kellett tanulnia a hangok jelentését, attól kezdve, hogyha csengetnek, valaki áll az ajtó előtt, odáig, hogy melyik óvó nénihez melyik hang tartozik.
Ez komoly fejlesztőmunkát követelt. A kislány két év alatt sajátította el a környezete hangjait, és mire iskolába került, hallott és beszélt. Dominika ma már teljes értékű életet él.
Nyelvet tanul, öt évig kosárlabdázott, úszott, évek óta az erőemelő sportban edz, ahol a saját súly- és korosztályában világbajnok lett. Tavaly óta két tannyelvű közgazdasági középiskolába jár, és ma már semmilyen problémája nincs sem a hallásával, sem a beszédével.
Hallásvizsgálat
Ha felmerül a hallás hiánya gyerekeknél, vagy csökkenése idősebb korban, hallásvizsgálatot kell végezni egy speciális, erre a célra kialakított hangszigetelt helyiségben. A szűrés célja, hogy megtalálják azt a legkisebb intenzitású hangot, amelyet a páciens még hall.
A fülhallgató felvétele után különböző frekvenciájú hangokat játszanak le audiométer segítségével. A hangokat külön-külön mindkét fülön; többszöri ismétléssel próbálják. A hangok érzékelésének pillanatában a kar felemelésével vagy egy gomb megnyomásával kell visszajelezni.
Az eredményeket audiogramon rögzítik. A vizsgálat során regisztrált értékek alapján a hallásspecialista megállapítja, hogy milyen fokú és milyen típusú hallásvesztésről, vagyis a külső, a közép- vagy a belső fül károsodásáról van-e szó.
A jó hír hogy a hallássérülésen legtöbbször lehet segíteni. A hallásvesztés mértéke szerint különféle kezelési mód lehetséges.
Hallást segítő eszközök
Hallókészülékek: A legismertebb hallásjavító eszköz a hallókészülék. A hallókészülék azokon segít, akiknek kis- vagy közepes fokú hallássérülése van. A hallókészülék a megmaradt hallást erősíti fel.
Sok típusa van, amelyek nem csak formában, hanem teljesítményben is különböznek. A hallássérüléshez legjobban illeszkedő hallókészüléket szakember segítségével kell kiválasztani. Sokszor előfordul, hogy az először kipróbált készülék nem segít. Ilyenkor tovább kell próbálkozni más típusokkal.
Cochleáris implantátum (CI): Azoknak, akiknek nagyon rossz a hallásuk, a hallókészülék már nem segít. Nekik már nincs olyan mértékű hallásmaradványuk, amit érdemes lehetne felerősíteni.
Rajtuk segít a cochleáris implantátum, amely kikerüli a károsodott belső fület, és közvetlenül a hallóidegeket ingerli. Ez az eszköz a belső fül feladatát veszi át. A cochleáris implantátum egy olyan eszköz, amely a súlyosan nagyothallók és siketek jó részének kínál lehetőséget a hallásra.
A CI nem általános csodaszer, de ha optimálisan alkalmazzák, csodás hatása lehet: a korábban semmit vagy nagyon keveset halló hallássérült a mindennapi élethez elegendő hallásra tehet szert a használatával.
A CI a hallássérülés egyik legelterjedtebb fajtáján, a belső fül károsodásán segít. Lényege, hogy átveszi a károsodott belső fül funkcióját. A készülék két részből áll: egy beültetett részből (implantátum), és egy külső, fül mögött hordható részből, amit beszédprocesszornak neveznek.
Működése teljesen eltér a hagyományos hallókészülékekétől. A hallókészülék a hangokat próbálja felerősíteni annyira, hogy a megmaradt hallással is meghalljuk őket. Ez jól működik, ha van elegendő hallásmaradványunk, de nem segít, ha már szinte semmit sem hallunk.
A cochleáris implantátum tehát egy jó lehetőség olyan súlyosan nagyothalló gyerekeknek és felnőtteknek, akiknek a hallókészülék adta lehetőségek már nem elégségesek. A műtétet hazánkban négy egyetemi klinikán: Budapesten, Szegeden, Pécsett és Debrecenben végzik.
Egy civil kezdeményezés
Kulcsár Tímea, Dominika édesanyja alapító tagja és titkára a Magyar Cochleáris Implantáltak Egyesületének. – 2007-ig nem volt olyan országos szervezet, amely képviselte volna a cochleáris implantáltakat, pedig erre egyre nagyobb szükség van – mondta el a ma már audiológusként dolgozó anyuka.
– Ezért alapítottuk az egyesületet, amely az első olyan civil kezdeményezés Magyarországon, mely kifejezetten a cochleáris implantáltakért jött létre. Gyártóktól függetlenül, a cochleáris implantáltak és jövőbeli implantáltak érdekeit védjük, számukra segítséget és információkat adunk.
Még nincs hozzászólás