A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

A bosszú

A bosszú édes volna? A megbocsátás édesebb. A legőszintébben mondom, nem emlékszem, hogy valaha is bosszút álltam volna. 

Fotó: Shutterstock.com

A bosszúvágy rabság, beszűkült tudatállapot, az emberen eluralkodik a keserű gyűlölet, nem lát és nem hall, lesben áll, örök pusztító és önpusztító készenlétben, hogy mikor bánthat, sebezhet, ölhet, miközben már eleve sebzett, keserű és halott.

Én csak szabadon tudok élni.

Ne hidd, hogy nem tudom, milyen, ha nagyon fáj. Ha elveszted a bizalmad az egyetlenben, ha elárul, ha megkínoz, ha semmissé teszi az éveket, amiket úgy szerettél, ha ráébreszt, hogy csak áltattad magad, hogy szeretve vagy.

Bántottak már engem is. Ököllel ütött, akit szerettem, ütött és ütött, és azt üvöltötte, mondjam ki, hogy félek. Féltem-e? Rettegtem. Az éjszakát télikabátban vacogva töltöttem az ágy szélén ülve, és vártam, hogy reggel legyen.

És reszkettem, hogy visszajön, és megint üt. És reszkettem, hogy újra látnom kell azt az arcát, amelyiket addig sose láttam, azt a kegyetlent, idegent, rettenetest, mert én szerettem, szerettem az arcát, a kezét, az öklét, amellyel ütött. Az az idegen arca jobban fájt, mint az ütései.

(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2018. évfolyama 6. számának 21. oldalán!)

Címkék: megbocsátás, bosszú, bosszúvágy

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!